Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

XXVI Tartalommntató. Öröklési jog. Öröklési képesség. 223. Az örökbefogadónak szülői és örökbefogadott gyermek közt rokonság nem létesül és igy családjogi viszonyon alapuló követeléseket, mint a minő a törvényes osztályrész is, az örökbefogadott gyermek örökbefogadó apja jogán ez utóbbinak későbben elhalt szülői után nem érvényesíthet „_ ___ — — — — -— — — 32? Agi és szerzeményi vagyon. 77. Az örökbefogadó atyáról az örökbefogadott gyermekre szállott vagyon ennek szerzeményi vagyonát képező, és abban az örökbefogadó anya, akinek az örökbefogadott gyermek után törvényes öröklési joga nincsen, a törvényes apát meg sem is előzheti —- 117 Köteles rész. 77. Az utóörökös nevezés a köteles részhez való igényt sérti s ha a köteles részre jogosult kiskorú az örökség megnyilta után meghal, a végrendeletnek a köteles rész erejéig való megtámadási joga ennek örökösére száll át ._. — - —- — — _-- 117 78. Nem sérti a köteles részt a földműves szülők azon végrendelete, amelyben pappá nevelt gyermekük utódainak a nevelési költségekre ' való hivatkozással a köteles résznél kisebb összeget hagyományoztak, mert ezen költségek jövedelmező és önálló életpálya szerzésére szolgáltak és a hagyatékból nyerhető törvényes örökrész mérvét kétségtelenül meghaladták — ___ — ___ 120 9. Az atya és leánya közt létrejött azon megállapodás, hogy ez utóbbi az őt egyedül törvényesen megillető örökösödési jogáról fia és ennek leszármazói javára lemond, ha atyja egész vagyonát ezeknek hagyja, lényegileg nem lemondást, hanem ezen leszármazók javára létesített ajándékozást foglal magában, amiért is ezen nyilatkozat nem áll útjában annak, hogy a többi örökös törvényes osztályrészét érvényesíthesse — — —- ... ___ 18 218. Az apa és fiu közötti oly adás-vevési jogügyletek, melyek által a szükség-örökösöktől a köteles rész elvonatik, színlegeseknek vélelmeztetnek, mely vélelemmel szemben a vevő köteles az ellenkezőt, vagyis azt bizonyítani, hogy az adás-vevés valódi; e bizonyítási kötelezettségtől a vevő családtagot fel nem menti az a körülmény, hogy az adás-vevési jogügyletek közjegyzői okiratba foglaltattak és közjegyzői okiratban ismertetett el a vételár felvétele is. — Ha a megajándékozott a vagyon egy részét tovább ajándékozza, ugy ezen ujabban megajándokozott az örökösökkel szemben csak másodsorban, vagyis az esetre felelős, ha az örökösök követelésüket az elsősorban megajándékozotton be nem hajthatnák— — — —_ 316