Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

X Tartalommutató. szerint igértetett, a teljesítési idő a biró által határoztatik meg, és az adós a tőketartozás megfizetése körül nem esik késedelembe addig, mig a biró a teljesitési időt meg nem határozza, amiért is a kereset beadása előtti időre ilyen tartozás után késedelmi kamatról még akkor sem lehet szó, ha a perben az volna megállapítható, hogy az adósnak tehetősége már korábban beállott ___ 208 239. A kölcsönszerződésben a tőke visszafizetése a kölcsönösen megejthető 6 havi felmondási idő lejárta után volt eszközölhető. Az ingatlatí, amelyre a kölcsönösszeg erejéig zálogjog volt bekebelezve, kisajátittatván, a kártalanítási összegből a hitelező kielégítést nyert; a felmondási időre követelt kamatkeresetével azonban elutasittatott, mert a kisajátítás ténye, mint a hatóság részéről véghezvitt és a kisajátítást szenvedettek akaratán kivül eső cselekmény a felmondással egyenlő hatályúnak nem tekinthető; és mert a kisajátítási jog a kölcsön bekebelezését megelőzőleg fel volt jegyezve, s igy a hitelező erről tudomással birt — ___ — 338 Kezesség. 73. Abból, hogy a nő a férj által elfogadott váltót mint forgató aláirta és ekkor azt a nyilatkozatot tette, hogy a tartozást férjével együtt kifizetik, nem következik az, hogy a nő férjéért készfizető kezességet vállalt, mert a kezességvállaláshoz kifejezett nyilatkozat szükséges, a váltó aláírása ilyennek nem tekinthető (Bpesti kir. tábla) ... ... ___ — ... ... _— — 112 250. A kezes még azon esetben is, ha készfizetésre kötelezi magát, az egyenes adós adóstársává nem válik s az általa a hitelező részére teljesített fizetés következtében az egyenes adós tartozása meg nem szűnik., hanem az a változás következik be, hogy az eredeti hitelező helyett az ennek részére fizetést teljesített kezessel szemben áll be az adósi minősége _. ... — ... ___ __. 3 s 3 Engedmény. 109. Az engedményezéssel az engedményes csak azt a jogot szerzi meg, mely az engedményezőt az adóssal szemben megilleti. Ha tehát az adósnak az engedményezés létrejöttekor az engedményező követelésével szemben beszámításra alkalmas ellenkövetelése van, az adós beszámítási igényét az engedményessel szemben önállóan érvényesítheti, de az engedményezés tudomásul vétele után a beszámítást mással, mint az adós jogaiba lépett engedményessel szemben nem is gyakorolhatja. A beszámítási jogról való lemondásra sem az engedményezés tudomásul vételéből, sem pedig abból nem lehet következtetést vonni, hogy az adós az engedményezés megtörténte után is teljesít fizetéseket az engedményezőnek, mert az engedményes az adóstól csak a beszámítható ellenkövetelést meghaladó összeg kifizetését követelheti s reá nézve