Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár 71 A kir. Curia: A kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. Indokok: A kir. tábla ítéletének vonatkozó indokainál fogva helyesen állapíttatott ugyan meg, hogy az A. alatti szerződés szerencseszerződésnek nem tekinthető, de nem fogadható el a kir. táblának az az álláspontja, mintha felperes ama szerződés 4. pontjában foglalt megállapodásnál fogva a terhes szerződésekkel törvénynél fogva együttjáró szavatosságról lemondott volna. Az A. alatti szerződés ugyanis nem tartalmaz olyan rendelkezést, melyből felperesnek a szavatosságról való lemondása határozottan következtethető \ olna, sőt annak 2. és 3. pontjában olyan rendelkezések foglaltatnak, melyekből arra lehet következtetni, hogy a 4. pontban foglalt megállapodással nem felperesnek a szavatosságról való lemondása, hanem az osztrák polgári törvénykönyv 932. §-a *zerint a kapott érték visszatérítésén felül még szintén megtérítendő további kárért való felelősségének kizárása czéloztatott ; mert fel nem tételezhető, hogy mikor felperes a szerződés 2. és 3. pontjában a vétel tárgyának részben való elvonása esetében a vételár aránylagos részének visszatérítését magának kikötötte, ugyanakkor a szerződés 4. pontjában lemondani kivánt volna a vételár visszaköveteléséről azon esetben, ha a vétel tárgya tőle egészen elvonatik. Eszerint nem lévén megállapítható felperesnek a szavatosságról való lemondása, helyes a kir. törvényszéknek az osztrák polgári törvénykönyv 1447. §-ára alapított az az indokolása, hogy mivel a vétel tárgyának a felperes részére való átadása lehetetlenné vált, alperesek a kapott vételárat jutalékaik arányában visszafizetni tartoznak. 47. Ha az örökösödési szerződés nem bir az osztrák polgári törvénykönyv 1249. §-ában előirt alaki kellékekkel, ugy az egészben érvénytelen, s annak érvényére az, hogy annak alapján nyilvánkönyvi jog szereztetett, Defolyással nincs; mivel az okirat érvénytelensége az annak alapján kieszközölt tulajdonjogi bekeblezésnek érvénytelenségét is maga után vonja. (Erdélyi eset.) (Curia 1905 deczember 20. 2140/905. sz. a.)