Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)
14 Döntvénytár. értelmében felperes születési bizonyítványt, tehát nem anyakönyvi kivonatot volt köteles bemutatni. Felperes eme kötelezettségének a 2. sz. alatti bizonyítvány bemutatásával eleget tett, mert ez a bizonyítvány, minthogy alperes nem vonta kétségbe, hogy a 2. sz. alattit kiálliró «Rabbinats-Verweser« születési bizonyítvány kiállítására jogosítva volt, az 1878. évi V. tcz. 397. §-a értelmében közokiratot képez, mint ilyen pedig alperes által bizonyíték gyanánt elfogadandó. Alperes abból az okból, mert felperes a véleménye szerint jogtalan levonásba kifejezetten bele nem egyezett, az általa is elismert összeg kifizetését meg nem tagadhatja ; mint fizető adósnak az általános jogszabályok értelmében joga van ugyan a fizetést felvevő hitelezőtől a kifizetett összeg nyugtatását követelni, de a nyugtában, külön megállapitás hiányában, lemondást vagy az egész jogviszony rendelkezését nem kötheti ki. Alperes a kereseti összeget letétbe helyezte ugyan, minthogy azonban ezt azzal a feltétellel tette, hogy azt felperes az alperessel szemben fennálló teljes követelésének végkiegyenlitését elismerő nyugta ellenében vehesse fel, ezt pedig alperes a fentiek szerint ki nem köthette, a letétbe helyezés fizetés hatályával nem bír s igy alperest a bírói letétbe helyezésre való tekintet nélkül a kereseti összeg fizetésére kellett kötelezni. (1904 január 8., 1903. évi 80,153. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokai alapján és a felebbezésben előadottakra tekintettel azért, mert alperesnek B. és C. alatt csatolt leveleiből nyilvánvaló, hogy alperes a kereseti összeg kifizetését nem azért tagadta meg, mivel a 2. sz. alatti okirat szabályszerű születési bizonyítványnak nem tekinthető, hanem azért, mert a felperes az alperes által kiállított nyugtát, a nyugta szövegéből a végkiegyenlitésre vonatkozó elismerés kitörlése nélkül aláírni vonakodott és igy még ha a 2. sz. alatti okirat szabályszerűen kiállított születési bizonyítványnak nem volna is tekinthető, ez a körülmény a kereset elutasítására okul nem szolgálhatna. (1904 június 15., 511. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság itéíete felhozott és felhívott indokai alapján helybenhagyatik.