Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)
114 Döntvénytár. 2. bekezdésében pedig kimondván, hogy sem a bírósági sem a közigazgatósági hatóság egymás hatáskörébe nem avatkozhatik, a törvény eme tiltó rendelkezése folytán a kir. törvényszék alperes kifogásának helyt adva a felperes kereseti kérelmének elbírálására saját hatáskörét meg nem állapította. (1905. évi márczius hó 29.) 9848/905. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja indokaiból s azért ; mert az 1885 : XI. tcz. 61. 4-a értelmében valamely állami alkalmazott nyugdíjazásának elrendelésére s eljárási vagy részeltetési igényének eldöntésére minden bírósági eljárás kizárásával az arra hivatott adminisztratív hatóság az illetékes és az 1896 : XXVI. tcz. 83. §-a csak az igényjogosultság s annak összege tekintetében engedi meg a panasztételt a közigazgatási bírósághoz, amely törvényes rendelkezésekből folyik, hogy annak a kérdésnek felülbírálása, hogy valamely állami alkalmazottnak végleges vagy ideiglenes nyugdíjazása a törvényben előirt feltételek betartása mellett történt-e vagy sem ? a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik s az alól egyenesen ki van véve. Minthogy ezek szerint a felperes kártérítési kötelezettségének jogalapját képező kérdés eldöntése nem tartoziü a polgári bíróság határkörébe : ebből önként következik, hogy a polgári bíróság a kárkövetelés mennyisége tárgyában leendő határozathozatalra nem illetékes. (1905 május 17. 4501/905.) A kir. Curia: A kir. tábla végzése felhozott és felhívott ndokaiból helybenhagyatik. 76. A minisztertanács 1897 június 23-án kelt s a m. k. igazságügyminiszternek 32915/97. sz. a. kibocsátott rendeletével közzétett, az 1869. IV. tcz. 25. §-a szerint a bíróságokra is irányadó határozatának értelmében annak elbírálása, hogy a római és görög kath. egyházak irányában fenálló kegyúri jogviszony tartalmára és terjedelmére nézve mire terjed ki, illetve, hogy az alapjában nem vitás viszonyból kifolyóan mily kötelezettség terheli a kegyurat, nem a bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.