Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

IIO Döntvénytár. Az i. F. alatt csatolt hirdetmény szövege pedig nem hagy fen kétséget az iránt, hogy a miniszter 1904 április 29-ik napján 29229/II. sz. a. kelt rendeletével az annak kibocsátása előtt feladott áruk tekintetében is hét napi póthatáridőt engedélyezett. A felebbezési biróság Ítéletének indokolása a most kifejtettekkel nem ellenkezik, és helyes az az álláspontja is, hogy a vasút a póthatáridő megállapítása s kihirdetése valamint a felügyeleti hatóság engedélyének kieszközlése körül a rendes fuvarozó gondosságával köteles eljárni. Ámde helyes alapból kiindulva, a felebbezési biróság téves jogi következtetéssel helytelen eredményre jutott, midőn kimondotta, hogy a vasút, miután alkalmazottjai 1904 április 20-án a szolgálatot megtagadták, legkésőbb a strike kitörését követő napon tartozott volna a póthatáridőt kihirdetni és a miniszter engedélyét vagy jóváhagyását kikérni. Ez a döntés a póthatáridő természetének és a hirdetés jelentőségének félreismerésére vezethető vissza. A hirdetés ugyanis nem azért szükséges, hogy a felek a forgalom megakadásáról értesüljenek és a felebbezési biróság tényül meg is állapította, hogy a strike kitörése nyomban köztudomásúvá vált. A póthatáridő továbbá nem a hirdetmény megjelenése napjától számit, hanem a 63 (1) pontjában megszabott időhöz adatván, egységes, azaz megszakítás nélkül folyó határidő keletkezik, mely az árunak a fuvarlevéllel történt átvételére következő éjfélen kezdődik. A vasút tehát nem kérhet engedélyt arra, hogy bizonytalan időre halassza el a fuvarozások befejezését, hanem a szállítási idő tartamát szabatosan meg kell állapítani. Ez a megállapítás pedig nem lehetséges, míg a zavar meg nem szűnt, vagy megszűnésének időpontja előreláthatóvá nem vált s ennek bekövetkezése után is még tisztába kell jönni az iránt, hogy a megtorlódott áruk elszállítására mennyi idő szükséges, és a vonatkozó adatokat a felügyeleti hatóság elé kell terjeszteni. Minthogy pedig a felebbezési biróság ítéletének tényállása szerint a forgalom fennakadása 1904 április 26-ig tartott és a