Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 89 szövetkezetnek 1901. évi augusztus 25-én megtartott közgyűlésén felvett, alperesek által tartalomra nézve nem kifogásolt jegyző­könyv szerint az igazgatóság azt a jelentést terjesztette elő, hogy a szövetkezeti könyvelő tudatlansága és szakavatlansága folytán már a szövetkezet keletkezésétől kezdve évenként több osztalék osztatott ki a tagok között, mint amennyi a nyereségből feloszt­ható lett volna és hogy ez okból a vagyonhiány a tagok befize­téseit 19%-al csökkentette, amihez még a behajthatlan követelé­sek fedezetére további 6% járul és hogy ehhez képest a vagyon­hiány 25%-ot tesz ki, a közgyűlés pedig ezen igazgatósági előter­jesztés alapján határozta el a befizetésnek 25 % levonással törté­nendő kifizetését; tekintve, hogy ez a közgyűlési határozat tény­leg foganatosíttatott is ; tekintve, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv­ben foglalt igazgatósági előterjesztés alapján tényként megállapít­ható, hogy a befizetésnek 19%-al történt csökkentése azon alapul, hogy a szövetkezet szabálytalan kezelés és hibás számítás folytán a tagok között több osztalékot osztott ki, mint amennyire a nyereség alapot nyújtott; tekintve, hogy az osztaléktöbbletek fel­osztásának alapjául azok a hibás számadások szolgáltak, amelyeket az igazgatóság a szövetkezet keletkezése óta a közgyűlés elé ter­jesztett mérlegekbe felvett és hogy ezen illetéktelen osztalékfel­osztás felperest 810 K 16 fillérrel megkárosította és ezen meg­károsításért az igazgatóság tagjai felperesnek, mint károsultnak a kereskedelmi törvény 189., 241. és 245. §-ai értelmében egyetem­legesen felelősek ; annál is inkább, mert alperesek egyrészt nem szolgáltattak bizonyítékot arra nézve, hogy a C. a. jegyzőkönyv szerint az igazgatóság részéről a közgyűlés elé terjesztett tények a valóságnak meg nem felelnek, vagy tévedésen alapulnak, más­részt pedig nem szolgáltattak semmi oly adatot sem, amelynek alapján megállapítható volna, hogy alperesek a szövetkezeti köze­geknek szabálytalan és megkárosító eljárásáról kellő gondosság mellett sem nyerhettek volna tudomást, tekintve, hogy a perhez csatolt czégkivonat, de I. és IV. r. alpereseknek beismerése sze­rint is ezek az alperesek a villányi kölcsönös segélyegyletnek keletkezésétől kezdve az 1901. évi augusztus 25. közgyűléséig mindvégig igazgatósági tagjai voltak és igy felperesnek az illeték­telen osztalékfelosztás által beállott és a fentiek szerint 810 K

Next

/
Thumbnails
Contents