Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. A nagybecskereki kir. törvényszék: Alperesek köteleztetnek stb. Ezt meghaladó keresetével felperes elutasittatik. Indokok: Felperes alperesek, mint a felperesi takarékpénztárnak igazgatósági tagjai ellen kártérítési pert inditott azon az alapon, hogy ezek N. L. volt jegyzővel, mint egyszersmind intézeti könyvelővel összejátszva, ennek a társasági szabályok 30. §-ában foglalt ama rendelkezés ellenére, hogy «csak oly váltók fogadhatók el leszámítolásra, melyek legkevesebb három hitelképes és váltókötelezettség vállalására jogosított egyén vagy czég aláírásával vannak ellátva», az 1892. évben 20 darab, egyenként 600 frtról szóló váltó alapján 12,000 frtot kifizetvén: ezek közül négy darab, amelyek időközi prolongácziók folytán 1894. évi január hó i-én, illetve 1894. évi április i-én állíttattak ki, behajthatatlanná vált. E váltókon L. elfogadóként, M. kibocsátóként szerepelvén, rendelvényes és forgatóként egyik váltón B., másikon Fr., harmadikon B., a negyediken pedig Sch. váltak kötelezettekké, akik ez utóbbi kivételével, — aki az óvásnak kellő időben való elmulasztása miatt szabadult föl a váltókötelezettség alól, de aki egyébként kellő vagyoni biztositékot nyújtott — teljesen hitelképtelen egyének voltak. Az ezek ellen megindított per és végrehajtási eljárás sikerre nem vezetvén, az alperes igazgatósági tagok ellen a befolyt 769 K 68 fül. levonása után fenmaradó 666 K 66 fill. tőke, ennek 1901. évi június hó 1 - tői járó 5% kamata és a perköltségek megítélésére irányuló kereseti kérelmet terjeszt elő. A Sch. J.-féle váltón behajthatatlansága miatt szenvedett kárának megtérítését alperesek ama mulasztására is alapítja, hogy az óvásnak kellő időben való felvételét elmulasztották stb. Felperes az alapszabályok 30. §-ának be nem tartására alapított kártérítési igényével elutasítandó volt, mert oly tiltott cselekményt vagy vétkes mulasztást, amely a kártérítés alapjául szolgálhatna, nem igazolt. Az a körülmény, hogy egy személynek 12,000 frt hitel adatott, ilyen cselekményt vagy mulasztást nem képez, mert a szükséges három aláírás a váltókon rajta volt, a személyi hitelképesség megbirálásánál pedig nemcsak az aláírók vagyoni állása, hanem keresetképességük és személyi megbízhatóságuk képezi a hitelnyújtás tényezőit. Hogy pedig az igazgatóság tagjai kellő körültekintéssel jártak el a hitel megszavazásánál, azt kétségte-