Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

6b Döntvénytár csak azon esetben kérhetné a szerződés érvénytelenítését, ha kimutatná, hogy a részéről fenforgó ez a tévedés menthető volt, illetve, hogy nem állott módjában a felperesnek az ügylet megkötése előtt a való tényállásról meggyőződést szerezni. Felperes azonban nem hozott fel olyan adatot, melynek alapján tévedésének menthető volta megállapítható volna; sőt abból a körülményből, hogy a felperes egy nagyobb ingatlannak társaságban való megvétele s annak szétosztása folytán jutott az alperesnek eladott ingatlanok birtokába, melynek telekkönyvi keresztülvitelét is ő eszközölte ; továbbá abból a körülményből, hogy az árverési vételnél a vitás birtokrészletnek jelenlegi birtokosa H. K. e; társa volt, az alpereseknek eladott ingatlanokat illetően pedig haszonbérlője volt a felperesnek, az álapitható meg, hogy elég idő és alkalom állott a felperes rendelkezésére a tekintetben, hogy a tulajdonába jutott ingatlanok természetbeni fekvéséről és birtokosáról meggyőződhessék. Az által tehát, hogy a felperes nem tett lépést az iránt, hogy a vitás birtokrészlet helyszini fekvése és tényleges birtoka tekintetében, a való tényállásról magának meggyőződést szerezzen, és mert az alpereseknek eladott ingatlanok tényleges átadását sem tartotta szükségesnek, olyfoku mulasztást illetve gondatlanságot követett el, mely a felperes részéről fenforgónak állított tévedés menthető voltát kizárja, ennélfogva pedig nem lehet jogszerű igénye ahhoz, hogy a szerződés érvénytelenítését a saját tévedése alapján követelhesse, még arra való tekintettel sem, ha e miatt a szerződést teljesíteni képes nem volna, mert ez alapon a szerződés felbontását nem a felperesnek, hanem az alpereseknek volna joguk követelni. De ellene szólt a felperes kereseti igényének az a körülmény is, hogy a jelen kereset megindítása után két izben is követelte felperes az alperesektől, az esedékessé vált vételárrészleteknek a fizetését, és azt tőlük mind a két alkalommal fel is vette, már pedig az a szerződő fél, aki a másik féltől a szerződés teljesítését követeli, és azt elfogadja, nem követelheti egyidejűen magának a szerződésnek az érvénytelenítését is. Ennek következtében a felperest a szerződés érvénytelenítésére irányuló keresetével — az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett — elutasítani, egyszersmind az alperes részéről erre az esetre támasztott viszon-