Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

46. A csődeljárás rendszerével merően ellenkezik, hogy két vagy több személy ellen a csőd együttesen kéressék és rendeltessék el. Ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha a csőd a házastársak ellen, az őket közösen terhelő adós­ság alapján kéretik. (Curia 1905 május 18. 606/1905.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését az azt meg­előző eljárással együtt, a végzést is beleértve, hivatalból megsem­misíti, a csőd megnyitása iránt előterjesztett kérvényt visszauta­sítja és azt panaszosnak visszaadni rendeli. Indokok: Az elsőbiróság neheztelt végzése az azt megelőző eljárással együtt, hivatalból megsemmisítendő. A panaszos ugyanis két adósa ellen, akikről nem is állítja, hogy közös üzletet folytatva, közkereseti, vagy egyéb társaságot képeznének, egy beadványban kérte a csőd elrendelését. Ez a hal­mozott kérelem pedig merően ellenkezik a csődeljárás rendszeré­vel, mely kizárja azt, hogy két vagy több személy ellen, akiknek mindegyike külön jogalanyisággal bir, a csőd együttesen kéressék és rendeltessék el. A házassági viszony, valamint az, hogy a pana­szos követelése mind a két panaszlott ellen irányul, e szempont­ból közömbös, mert ezekből a körülményekből éppen nem követ­kezik, hogy nem állanak fenn bejelentés alá eső oly követelések, melyek nem mind a két panaszlottat közösen, hanem külön-külön csak az egyiket vagy a másikat terheik s igy egyazon csődeljárás keretébe nem illenek. A kérvény tehát már az elsőbiróság által hivatalból volna visszautasítandó. (881/905.) A kir. Curia: A másodbiróság végzése a benne felhozott in­dokok alapján helybenhagyatik. = Hogy több külön jogalanyisággal biró adós ellen egy be­adványban nem lehet csődöt kérni, 1. Dtdr u. f. XVII. 84., III. f. VII. 43., IX. 200.

Next

/
Thumbnails
Contents