Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 9 polgári per bírája megtenni nem köteles, hanem az illető cselekmény tényálladékát a polgári perben önállóan állapithatja meg. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy felperes, mint nevelőnő az alperesnél ennek leánya mellett volt alkalmazva és állandóan alperes lakásában tartózkodott, hogy mikor alperes neje és leánya elutaztak, alperes éjjel a felperes lakta szobába, hol ez már aludt, behatolt, és ez által ennek keletkezett védtelen és önkívületien állapotát felhasználva, vele nemileg közösült, ez pedig a vélelmi időn belül, házasságon kivül és így törvénytelen fiúgyermeket szült. E tényállás mellett nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint alperest az illető gyermek tartására és a szültéssel okozott vagyoni hátrány viselésére kötelezte ; mert a törvénytelen gyermek eltartásáról első sorban annak apja köteles gondoskodni, a törvénytelen gyermek apjának pedig az vélelmezendő, ki a gyermeknek anyjával a születéstől visszafelé számított 6 hónapnál nem rövidebb és 10 hónapnál nem hosszabb idő alatt nemileg közösült, és mert az anya törvénytelen gyermekének apjától csábitás vagy büntetendő cselekmény esetében a szüléssel okozott vagyoni hátrány megtérítését is követelheti, már pedig a fen idézett tényállás a büntetendő cselekmény tényálladékát nyilván magában foglalja. A törvénytelen gyermek apjának tartási kötelezettsége törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat által évek szerint meghatározott időhöz kötve nincs, hanem a gyermek keresetképességéig tart; minthogy pedig a felebbezési bíróság azt a tényt állapította meg, hogy az illető gyermek keresetképességét csak életének 16-ik éve betöltésével érti el, alperest a tartásdíjnak eddig az ideig fizetésére helyesen kötelezte. = A nő a szültési költségeket az esetben is igényelheti, ha a férfi a közösülés előtt tette a házassági ígéretet s így csábitás forog fen. Dtár III. f. XXIV. 32.