Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)
Döntvénytár kellett mondani, hogy oly ügylet, mely a tanuállitás ily módját czélozza, mint joggal és erkölcscsel ellenkező, nem részesülhet jogi védelemben és törvényen kivül állónak tekintendő. A felek közt vita tárgyává tett az a körülmény pedig, hogy az alperes által előállítani igért tanuk hamis vagy igaz vallomást szándékoztak-e tenni: a perbeli ügylet elbírálására közömbös, mert hiteltérdemlőség szempontjából a fizetett tanú a hamis tanúval egy tekintet alá esik. Jelen esetben alperes működése, saját előadása szerint abban érte el tetőpontját, hogy felperes czéljaira egy, a perben meg nem nevezett tanút szerzett, aki 600 K jutalomban részesült. Azt, hogy felperes, a maga részéről is hozzájárult az általa adott pénznek tanuk jutalmazására való felhasználásához : felperes nem tagadja és különben is dr. B. R. tanúnak a 2'/. alatti ellenkérdőpontokra adott vallomásával bizonyítva van. Ennélfogva megállapítható, hogy a kereseti összeg adásakor a méltatlan czélzat (turpis causa) mindkét fél részéről fenforgott, miért is felperes ez ügylet alapján ép oly kevéssé követelheti bírói uton az adott érték visszaszolgáltatását, mint mily kevéssé alperes a neki igért összegek szolgáltatását bíróság előtt köve telhette volna. (1902 deczember 30. 31,336. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőfokú bíróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja. (1903 október 1. 1792. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és az alperes arra köteleztetik, hogy felperesnek 1400 K tőkét stb. megfizessen. Indokok: Az alperes elismerte, hogy felperestől, ennek fiának a neje ellen folyamatba tett válóperében, a törvényes és döntő bizonyítékok megszerzésére megbízást kapott és hogy a felperestől erre a megbízásra egyszer 800 K-t, utóbb ismét 600 K-t, össze1400 K-t felvett, azt vitatván, hogy az első alkalommal kézhez vett 800 K-t a felmerülendő költségeire elszámolás kötelezettsége nélkül kapta, a 600 K-t pedig felperes a tanuként jelenkezett fiatalember díjazására adta. Az alperesnek a per során tett előadásából nyilvánvaló, hogy alperes a 800 K-t a megbízással járó költségeire előlegül kapta, azt pedig az alperes felperes tagadásával szemben nem bizonyi-