Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

XLIV Tartalommutató. biztosított attól a jogától, hogy az eredeti váltó megtekintésekor észlelt azon ténykörülmény alapján, mely szerint a telepités nem tőle, hanem idegen kéztől származik, kifogásait kellő időben és helyen ne pótolhassa. (Budapesti kir. tábla) ___ ... ... .__ 191 44. Habár alperes kifogásaiban a váltó valódiságát megtagadta, ez még sem vétetett figyelembe, mert perirataiban ugy nyilatkozott, hogy a kereseti váltón levő elfogadói aláírás hasonlít ugyan az ő alá­írásához, de nem emlékszik arra, hogy a váltót aláirta, sőt hatá­rozottan ugy látja, hogy az elfogadói aláírás más kéztől szár­mazik ... ___ ... —_ ... ... ... _.. 63 202. A semmiségi pernek a váltóeljárási rendelet 43. §-ában megálla­pított elévülési határideje az ítélet s az ezzel egy tekintet alá eső sommás végzés jogerőre emelkedésének, nem pedig a gondnok­ság megszüntetésének napjával veszi kezdetét .__ ... ___ ... 303 Csődtörvény. 144. A megtámadási jog gyakorlása csak a csődtömeggondnokot vagy a választmány által e czélra kirendelt külön képviselőt illeti meg. — A tömeggondnoknak azon kijelentése, hogy a zálogjogot érvé­nyesnek el nem ismeri, a megtámadás ténybeli és jogi alapjának megjelölése nélkül nem tekinthető a megtámadási jog gyakorlá­sának ... ... — ... ... — ... — -— 207 55. Magában véve az a körülmény, hogy a hitelező a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai szerint azon helyzetben volt, hogy követelésére biztosítást szerezhessen, nem állapit meg biztositás követelhetésére való oly anyagi jogi igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. pontja alkalmazását kizárná.— — ___ _._ 88 56. A kereskedelmi könyveken alapuló követelés lejártával a hitelező csak ahhoz nyer jogot, hogy követelésére nézve adósától kielégí­tést követelhessen, de nem ahhoz, hogy követelésére külön biz­tosítást igényelhessen vagy szerezhessen, miből következik, hogy az ekként szerzett zálogjog megtámadhatósága, tekintettel arra, hogy a zálogjog a csődnyitás iránti kérvény beadása előtt 15 napon belül szereztetett meg, s hogy ily módon előjegyzéssel kieszközölt biztositás állandóan követett birói gyakorlat szerint az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik és épp ugy, mint a végre­hajtási eljárásban a közadós jogcselekményét helyettesíti, a csőd­törvény 27. §. 3. pontja alapján bírálandó el— ... ... ___ 90 57. A közadós romlott anyagi viszonya, ha csak az egyszersmind külső jelek által felismerhetővé nem lesz, a fizetések megszünte­tésének tényét meg nem állapítja, s éppen ezért a tanuknak egész általánosságban mozgó és nem külsőleg felismerhető tényekre, hanem egyéni véleményre alapított vallomásai ennek bizonyítá­sára nem alkalmasak. — A csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján

Next

/
Thumbnails
Contents