Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

XXX Tartalommutató. Lap alatt van külföldön bejegyezve, ugy a fióktelep «S. és társa» szavakkal bejegyezhető ___ ... __. — .__ ... — — — ... 206 52 Az «Országos» jelzőnek a czégbe való felvétele a czégvalódiság elvéből folyólag csak államilag támogatott vagy működésüket az ország egész területén kifejteni képes nagyszabású pénzintézeteknek engedhető meg ... ... ... ... ... ... — — — 79 113. A czégjegyzékbe csak oly körülmény bejegyzésének van helye, mely a valódi tényállást tünteti fel; ehez képest az alapszabályok azon módosítása, hogy a részvénytársasági alaptőke az ujabban kibocsátott részvények értékével emelkedett, csak akkor jegyezhető be, ha igazoltatik, hogy ezen részvénytőke befizettetett. ... 160 114. Nem felel meg a czégvalódiság elvének, s megtagadtatott a czégbejegyzés, mert a kölcsönök, adásvételi és bérleti ügyletek közvetitésével foglalkozó ügynök által a czégbe felvett ((Mezőgazdasági áru- és hitelforgalmi vállalati) toldat hangzatosságánál fogva a közönségnek abban az irányban való megtévesztésére adna okot, mintha folyamodó vállalat a mezőgazdasági árukkal, valamint a hitel eszközeivel közvetlenül rendelkező intézmény volna ... — 160 170. A bejegyzett czégszövegben előforduló «mint szövetkezet" kitételek helyett az «m. sz.i) röviditett jelzőnek használata az ipartörvény 58. §-ába és a czégvalódiság elvébe ütközik ... — — — ... 248 231. A kereskedelmi törvény büntető szabályainak alkalmazása oly biztosító vállalatot tételez fel, melynek czége a czégjegyzékbe be van vezetve és a kereskedelmi bíróság hatásköre a történt czégbejegyzés előtt csupán arra terjed, hogy a kereskedelmi törvény 21. §. értelmében a törvénynek czégbejegyzésre vonatkozó rendelkezéseinek érvényt szerezzen. Az eljárás során felmerülő költségek azon czégtulajdonos által viselendők, aki czégének bejegyzettsége nélkül folytatta üzletét. ... ___ ... ... ... ... ... ... 333 Czégvezető és kereskedelmi meghatalmazott. 52. A kereskedelmi törvény 37. és köv. szakaszainak a czégvezetőkre vonatkozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. Czégvezető alkalmazása sem a részvénytársaság jogi természetével, sem pedig annak szervezetével nem ellenkezik, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügyleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyal, egy tekintet alá esik és ha ügyvitelét a törvény világos szavai szerint (193. §.) meghatalmazottakra bízhatja, ugy czégvezetőt is választhat ... ._. ... ... ... ... ... _ ^ 143. A czégvezető jogköre ugyanannak az üzletnek azonos czégü csupán egyik vagy másik telepére vonatkozóan helyileg nem korlátozható 206 232. A vevő az áru vételárát az eladó utasítására rendszerint a vételt közvetítő ügynök kezeihez fizette ki, s habár e szerint az ügynök a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járó ügyletekre, azzal egybekötött s rendszerint szükséges jogcselekvényekre meg