Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

i6 Döntvénytár. az elfogadó czég felszámolása a kereskedelmi törvény IJ.O. §-ának értelmében a czégjegyzékbe be lett vezetve, mert ez a czég jogi személyiségét érintetlenül hagyja s csak a czég viszonyaiban beállott változás feltüntetését jelenti. Felperest keresetével azért kellett elutasítani, mert felperes a 2 7. alatti nyilatkozat tanusitása szerint alperes czég és annak tagjai vagyonának felszámolásához hozzájárult s igy ha való volna is az az állitása, hogy alperes czég és annak tagjai vagyonának felszámolásához az összes hitelezők nem járultak hozzá, továbbá, hogy a felszámolók az idézett nyilatkozatban kijelöltektől különböznek, ez a 2 7. alatti nyilatkozatot reá nézve hatálytalanná nem tenné, mert a fentiek a kereskedelmi törvény értelmében a felszámolás föltételét nem képezik. Felperes pedig a felszámolás érvényességi föltételéül a fentieket nemcsak hogy ki nem kötötte, sőt ellenkezőleg a 2 7. alatti szerint a felszámolás keresztülviteléhez föltétlen beleegyezését adta. Minthogy pedig felperes hallgatag beismerte alperesnek azt az állítását, hogy a felszámolás a felosztásig nem jutott, s minthogy felperes a 2 7. alatti nyilatkozatnál fogva felosztás előtt követelése kiegyenlítését nem követelheti : ennélfogva a sommás végzést hatályon kivül helyezi s felperest keresetével időelőttiség okából elutasítani kellett. (1902 decz. 5. 92,879/902.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a sommás végzést hatályában fentartja s alperest, mint a harmadrendbeli váltó elfogadóját kötelezi, hogy felperesnek 1900 K tőkét s járulékait fizessen. (1903 szeptember 30. 228.) A kir. Curia : A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete indokainál fogva és azért is helybenhagyatik, mert felperes adósának csődön kivül való felszámolásához hozzájárulván, ezzel beleegyezett abba, hogy alperes czég vagyonának értékesítése és a hitelezők megfelelő kielégítése felszámolás utján történjék és hozzájárult ahhoz is, hogy a felszámolt vagyonból csak annak felosztása idején és ekkor is csak arányosan nyerjen kielégítést; mert továbbá felperes semmi oly körülményt nem bizonyított, melyből az következnék, hogy jogos érdekeinek megóvása megkívánta, hogy az a—i takarékpénztár is a felszámolók között legyen és hogy ennek hiánya a létrejött megállapodást lényegében megmásítja.