Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 77 lendö el. A tanúkihallgatás elrendelésének nem lehet akadálya az a körülmény, hogy felperes tanuját a perrendtartás 134. és 137. §-ainak rendelkezése ellenére csak a végiratban nevezte meg. (Curia 1904 deczember 2. 172/1904. sz. a.) 58. Az 1881: LX. tcz. 132. §-a értelmében a végrehajtató az által, hogy a végrehajtást szenvedőnek valamely ingatlan vagyonra vonatkozólag élők közötti jogügylet által szerzett jogát lefoglaltatta, csak arra nyert felhatalmazást, hogy a lefoglalt jogot a végrehajtást szenvedett helyett és annak javára érvényesíthesse, nem szerezte meg azonban a zálogjogot a jogügylet érvényesítése folytán előállott dologi jogra. (Curia 1904 deczember 9. 1128/1904. sz. a.) Az egri kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperesi keresetben előadott tényállás szerint, néhai S. az A. alatt csatolt szerződéssel a magyar kir. kincstártól megvett területet elcserélte több szentmáriai lakos tulajdonát képezett, úgynevezett «Várbányával», de miután a vételárat a m. kir. kincstárnak nem fizette ki, sem az általa megvett, sem az elcserélt terület tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése eszközölhető nem volt, felperes tehát személyes követelésének biztosítása czéljából S.-nak a csere-szerződésen alapuló, a Várbányához való tulajdonjogát a B. a. csatolt végrehajtási jegyzőkönyv tartalma szerint telekkönyvön kivül a végrehajtási törvény 132. §-a alapján 1894. év folyamán lefoglalta. Az időközben elhalt S. hagyatéka ellen a csőd megnyittatván, a csőd folyama alatt a tömeggondnok a vétel, illetve csereügyleteket rendezte, és a várbánya tulajdonjoga a csődtömeg javára Íratott át. Ennek folytán felperes a kérdéses ingatlanra vonatkozó végrehajtási zálogjogának bekebelezése iránt végrehajtási kérvényt adott be, azonban a végrehajtást elrendelő bíróság megkeresését az illetékes telekkönyvi hatóság a C. alatti végzés szerint a csőd-