Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)
Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 96 A küldemény részleges elveszése feltétlenül „a küldeményben bekövetkezett kárnak" minősül, amiért a szállítmányozó a Ptk. 521. §-nak (1) bekezdése, illetve a Szállítmányozási Alapfeltételek 27. §-ának (1) bekezdése alapján fuvarozó módjára felel. Ez a felelősségi alakzat áll fenn akkor is, ha a szállítmányozó mulasztása speciális szállítmányozási tevékenységre esik, ha emiatt a küldeményben következett be a kár. Az újabb eljárás során tisztázott tényállás alapján azonban az volt megállapítható, hogy a kár keletkezésének okát nem az áru fuvarjogi értelmében vett részleges elveszése okozta, hanem az, hogy az alperes, illetve a közvetett szállítmányozója a küldeményt utasításellenesen kiadta a külföldi vevő szállítmányozójának (ez pedig következményeiben azonos azzal, mintha magának a külföldi vevőnek adta volna ki), akitől később ezt teljes egészében visszavenni nem tudta. Bár ez a tény kétségtelenül szervezési, lebonyolítási mulasztás következménye, de mivel ebből árukár keletkezett, ezért az alperes felelőssége „fuvarozó módjára" alakul. Itt kapcsolódik a jogeset a CMR Egyezményhez. Kérdés volt ugyanis, hogy a fuvarozói felelősségről szóló, azt meghatározó jogszabályok közül melyik az irányadó. A perben becsatolt eredeti CMR fuvarlevél szerint a küldemény fuvarozása 1975. december 13-ától december 19-éig tartott, a fuvarlevél szerinti címzett ez utóbbi napon vette azt át. Minthogy a fuvarozási szerződés teljesen rendben lebonyolódott, mert a küldemény a címzetthez kifogástalanul megérkezett, a káreseményt az előzőekben idézett bírósági értelmezés szerint nem lehetett a CMR Egyezmény 1. Cikk 1. pontja és a 13. Cikk 1. pontja értelmében a feladás és a kiszolgáltatás közötti időre tenni. Ezért nem érvényesült a CMR Egyezmény hatálya, és állt be a „fuvarozó módjára való felelés" keretében a Ptk. szerinti korlátozás nélküli kártérítési felelősség. E szerint pedig az alperes tartozik megtéríteni az elveszett áru teljes értékét, mivel a Ptk. a CMR-hez hasonlóan a kilogrammhoz viszonyított felelősségkorlátozó rendelkezést nem tartalmaz. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az indokolás fenti tartalmú megváltoztatásával - helyben hagyta. 18-H-GJ-2007-1. A Vas Megyei Bíróság határozata gazdasági ügyben (14. Cikk L). A perbeli tényállás, a jogvita lényege A perbeli tényállás szerint az alperes 2001. július 25-én fuvarmegbízást adott a felperesnek két db személygépkocsi és kilenc raklap reklámáru ország 1-ből ország 2-be való fuvarozására. Az alperes a szállítmány átvevőjeként az ország 2-beli társ-