Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 22 3.3.3. A fuvarlevélben szereplő adatok (CMR Egyezmény 6. Cikk) A CMR Egyezmény 6. Cikke szabályozza, hogy a fuvarlevélnek mely adatokat kell tartalmaznia: „1. A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a kiállítás helye és időpontja; b) a feladó neve és címe; c) a fuvarozó neve és címe; d) az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely; e) a címzett neve és címe; f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése; g) az árudarabok száma, jele és sorszáma; h) az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása; i) a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek); j) a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások; k) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás - minden ellentétes kikötés ellenére a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik. 2. A fuvarlevélnek - adott esetben - még a következő adatokat is tartalmaznia kell: a) az átrakás tilalma; b) a feladó által vállalt költségek; c) utánvéti összeg, amelyet az áru kiszolgáltatásakor be kell szedni; d) az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek öszszegszerü megjelölése; e) a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében; f) a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani; g) a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke. 3. A felek a fuvarlevélbe minden egyéb - célszerűnek vélt - adatot bevezethetnek. " A fenti kötelező tartalmi elemeknek a következő 3.3.4. pont alatti felelősségi helyzet miatt van jelentősége. Gyakorlatban is fontos, hogy a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságáért ki felel. Egy adat pontatlansága ugyanis a fuvarozóra jelentős kártérítési felelősséget vagy költségviselést, netán bírság viselését róhatja. A hátrányok jelentkezhetnek a feladónál vagy a címzettnél is, attól függően, hogy az alkalmazásra kerülő kereskedelmi szokványok szerint melyikük veszélyére utazik az áru.