Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

79 Rendes felmondás hangban, a per adataira figyelemmel azonban nem okszerűtlen (BH 2001/301.). A B. Cs.-né alkalmazásával kapcsolatos tényeket a bíróság mérlegeléssel az előbbiek szerint állapította meg, így azt a felülvizsgálati kérelem sikertelenül vitatta. Az ily módon a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás jogi értékelése alapján a rendeltetésellenes joggyakorlásra levont következtetés - az egyes intézkedések időbeli sorrendiségére és okszerű összefüggésére tekintettel - nem megalapozatlan. Az Mt. 4. §-ába ütközően jogellenes felmondás folytán a felmondásban megjelölt indokok vizsgálatának nincs az ügy érdemét érintő jelentősége. Az erre vonatkozó felülvizsgálati érvelés ezért a jogerős döntés érdemben helytálló voltát nem érintette. E körben a kollektív szerződés egynapos távollétre vonatkozó esetleges előírását sem lehet a körülményektől elvonatkoztatva, önmagában értékelni. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Összegzés A perbeli rendes felmondás indokolása adminisztrációs és általános jellegű hiányosságokra (vezetői felelősség nem megfelelőségére) hivatkozott, de a perben kiderült a joggal való visszaélés, mivel a valódi indok a már előzőleg kiválasztott és felvett új munkavállaló alkalmazása volt a felperes helyére.