Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)
17 Bevezető Amennyiben a munkáltató az írásban közölt rendes felmondásban meghatározta az akkori helyzetnek megfelelően a munkavállaló számára járó végkielégítést, utóbb azonban az Mt. 87/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok (nyugdíjasnak minősülés) miatt a munkavállaló elveszítette a végkielégítéshez való jogát, a munkáltató a rendes felmondásban közöltek ellenére sem köteles a végkielégítést kifizetni. Munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállalót végkielégítés nem illeti. 2.3. Munkavállalói rendes felmondás A munkavállalói rendes felmondás alaki érvényességi feltétele az írásbeliség, a jognyilatkozatot azonban nem kell indokolni. A munkavállalói rendes felmondásra is vonatkoznak a felmondási idővel kapcsolatos szabályok, azzal a különbséggel, hogy a teljes felmondási időt le kell a munkavállalónak dolgoznia. Természetesen a munkáltató - saját belátása szerint - a felmondási idő egészére vagy egy részére felmentheti a munkavégzés alól. Az ilyen munkáltatói döntés esetén különbséget kell tenni aközött, amikor a munkáltató a felmondási időt engedi el (a munkaviszony ekkor ezen időpontban meg is szűnik), vagy a felmondási idő alatti munkavégzéstől tekint el [amikor az Mt. 93. § (3) bekezdése érvényesül, és a munkavállalót átlagkereset illeti]. A munkavállalót saját felmondása esetén végkielégítés nem illeti. 2.4. Csoportos létszámleépítés A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve alapján a magyar munkajog is az általánostól eltérően szabályozza a nagyobb mértékű létszámleépítés feltételeit (Mt. 94/A-94/G. §). Jelentősebb mértékű létszámleépítés tervezése esetén a munkáltató legfontosabb feladata annak megállapítása, hogy a tervezett döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszám figyelembevételével a létszámleépítés eléri-e a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó mértéket. Már a tervezés időszakának feladata az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel, illetve a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal történő konzultáció kezdeményezése, amelynek célja a csoportos létszámcsökkentés elkerülése, illetve a következményeinek enyhítése, továbbá, amennyiben elkerülhetetlen a nagyobb létszámleépítés, ennek lebonyolítására az előző szervekkel megfelelő megállapodás megkötése. A 30 napos időszak szempontjából a munkáltató döntésében meghatározott ütemezés az irányadó, megfelelő ütemezéssel esetleg a csoportos létszámleépítés el is kerülhető, ezzel kapcsolatban azonban önmagában emiatt nem lehet a munkáltató eljárásának rendeltetésellenességére hivatkozni. A munkáltatót a csoportos létszámcsökkentés kapcsán két fontos kötelezettség terheli, amelynek elmaradása esetén a rendes felmondás jogellenes lesz. így a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlését legalább 30 nappal megelőzően írásban köteles tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, ezt a tájékoztatást az üzemi tanács részére is meg kell küldeni. Emellett a kiválasztott munkavállalót a rendes felmondás, illetve a határozott idejű jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat
