Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

143 Rendes felmondás kör hiányára hivatkozással. A bíróság egyebekben osztotta a másodfokú bíróság ítéletében kifejtetteket, miszerint a rendes felmondás jogszerűségét a felperes által írt újságcikk tartalma és hangneme önmagában megalapozta. A perújító felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet kifejtette, hogy az átszervezéssel kapcsolatban hivatkozott bizonyítékainak megjelölésével a felperes a Pp. 261. § (1) bekezdése szerinti hat hónapos szubjektív határidőt túllépte. A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos felperesi perújítási indok jogkérdés, arra már az alapügyben is hivatkozott a felperes, és azt a jogerős ítéletben elbírálták. Ezzel kapcsolatos új tényt nem állított a perújítási eljárásban sem. Az alperes működésével kapcsolatban a felperes által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás során a Legfelsőbb Bíróság 1993. június 21-ei végzésében figyelmeztette az alperesi szövetkezet elnökét a szövetkezet törvényes működésének helyreállítására, azonban nem látta szükségesnek az 1992. január 30-ai határozat megsemmisítését az elnökválasztást, illetőleg az igazgatóság választást illetően. Az alapítéletek felülvizsgálati eljárása során a Legfelsőbb Bíróság ítéletében már kiemelte, hogy a felmondás indokai közül a felperes által írt és az alperes által sérelmezett újságcikk tartalma és hangneme önmagában megalapozza a felmondás jogszerűségét. A perújító felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az eljáró bíróságok nem vették figyelembe a cégbíróság végzését, amely a városi ügyészség határozatára tekintettel az alperest a törvényes működés helyreállítására hívta fel. A felperes álláspontja szerint a hamis tények cégjegyzékbe történt bejegyzése olyan jogi helyzetet eredményezett, amely szerint T.-né N. M.-nak munkáltatói jogköre nem volt, ezért intézkedése semmis. A felülvizsgálati kérelem szerint a perbeli felmondás bűncselekményt megvalósító módon született, amelynek hatályban tartása a 30/1994. (V. 20.) AB határozat lényegével ellentétes. A hivatkozott határozat szerint ugyanis nem az az elsődleges cél, hogy a jogszabálysértő határozatok megsemmisítésével a felek közötti eredeti állapotot állítsa helyre a bíróság, hanem az, hogy a cég működése során kiállított okiratok, határozatok megfeleljenek a jogszabályoknak és a társaság korábban hozott rendelkezéseinek, és ezzel a társaság a jogszabályok és maga a társaság megszabta keretek között működjön, azonban a bűncselekmények eredményeképpen létrejött jogi helyzetek utólagos érvényben tartása nem tartozik ebbe a körbe. A felperes állítása szerint arról a tényről, hogy bűncselekmény elkövetése útján kerültek a cégjegyzékbe adatok, 2007. december 3-án értesült, vagyis a jogerős ítéletet követően. A végzésben foglalt tények figyelmen kívül hagyásával meghozott, a perújítási kérelmet elutasító mindkét ítélet ezért jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A felülvizsgálati kérelem nem volt alapos. A Pp. 73/A. §-a értelmében a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A Pp. 73/B. §-a szerint pedig ebben az esetben a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél per-