Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Bevezető 12 1.1. írásbeliség Mindkét jognyilatkozat tekintetében érvényességi előírás, hogy azokat írásba kell foglalni. A szóban és telefonon közölt rendes és rendkívüli felmondás érvénytelen, de az sms-ben közölt munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat sem felel meg az írásbeli jognyilatkozatra vonatkozó követelménynek. A rendes és a rendkívüli felmondás elektronikus úton (e-mailban) akkor közölhető, ha megfelel az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4. §-ában előírtaknak. Eszerint, ha jogszabály valamely jogviszonyban írásba foglalást ír elő, ezen követelményeknek az elektronikusan aláírt dokumentumba foglalás akkor tesz eleget, ha az elektronikus dokumentumot úgynevezett fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá (BH 2006/324.). Az alá nem írt elektronikus levél joghatás kiváltására nem alkalmas (Pp. 196. §). Az írásbeli jognyilatkozatnak tartalmaznia kell mindazokat a kellékeket, amelyeknek meglétét az Mt. a rendes, illetve a rendkívüli felmondások tekintetében megköveteli. így, ha a jognyilatkozathoz kötelező az indokolás, azt a rendes, illetve rendkívüli felmondásnak tartalmaznia kell, az indokolás utólag nem közölhető. Az utólag közölt felmondási indok már nem vehető figyelembe, és a munkáltató, illetve a munkavállaló a felmondási jognyilatkozatával kapcsolatos munkaügyi perben olyan új indokra már nem hivatkozhat, amely nem szerepelt a másik féllel közölt rendes, illetve rendkívüli felmondásban. (Erre példa a rendes felmondások köréből a 22. számú ítélet.) 1.2. Az indokolás követelményei Mindkét jognyilatkozat tekintetében irányadó az Mt. 89. § (2) bekezdése, amely előírja, hogy a felmondás indokát világosan kell megjelölni, és pedig oly módon, hogy abból egyértelműen kitűnjenek mindazok a tények, illetve körülmények, amelyekre a jognyilatkozattal élő fél a felmondását alapozza. A hosszú ideje egységes bírói gyakorlat szerint a világos indokolás követelményét nem csak a részletes, minden tényre és körülményre kitérő indokolás elégíti ki, hanem az indokolás történhet összefoglalóan is (a rendes felmondások közül 9. számú ítélet). Összefoglalóan megfogalmazott és világos az indokolás, ha abból mindazok a tények és körülmények megállapíthatók, amelyeken a rendes, illetve a rendkívüli felmondás alapul (BH 2004/203.). A világos indokolás követelményét nem általában, hanem konkrétan, az adott körülmények között kell vizsgálni, vagyis abból a szempontból, hogy az indokolásból az érintett félnek nyilvánvalóan ismernie kellett-e a rendes, illetve rendkívüli felmondás okát. Mind a rendes, mind a rendkívüli felmondás tekintetében nem felel meg a világosság követelményének az olyan általános indokolásbeli megjelölés, mint például: - a munkáltató bizalmának megingása; - nem megfelelő munkavégzés; - összeférhetetlen magatartás stb. Az előbbi közhelyszerű indokok az azt megalapozó konkrét tények és körülmények megjelölése nélkül nem minősülnek világos indokolásnak (MD 11/275.; MD 11/253.). Elégtelen az indokolás akkor is, ha a jognyilatkozatot tevő fél csupán az Mt. törvényszövegét idézi, ugyanakkor a jognyilatkozatát alátámasztó konkrét okot, indokot nem közöl. A gyakorlatban viszont az indokolás megfelelt a világosság