Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

32. A vezetői alkalmatlanság A vezető alkalmatlansága az egyéniségében, személyiségében rejlő okok miatt is be­következhet, amikor vezetőtársaival ismételten konfliktusba keveredik. Ez a felmon­dást megalapozza. A munkavállalónak a munkaköre betöltésére való alkalmatlansága akkor valósít meg jogszerű felmondási indokot, ha bizonyított objektív tényeken alapul, e nélkül a szubjektív vélemény nem elégséges. Alkalmatlanságra hivatkozó rendes felmondásban meg kell jelölni az alkalmat­lanságot kiváltó magatartásokat. Az alkalmasság-alkalmatlanság körébe tartozik - többek között - a munkahelyi közösségbe való beilleszkedés, a munkatársakhoz való viszony, a vezető munkakört betöltő részéről a megfelelő munkahelyi légkör kialakítására való törekvés. (Mfv. I. 10.040/2007/3.) A jogvita tárgya és a tényállás A felperes 1998. november 16-ától állt az alperes alkalmazásában, határozatlan idejű munkaviszonyban, karbantartás vezető munkakörben. A munkáltató 2000. október 31-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. A munkál­tatói felmondás indokolása szerint a munkavállaló vezetőként nem tudta magát elfo­gadtatni, a műszakvezetőket nem tudta meggyőzni a müszaknapló vezetéséről, nem készítette el a karbantartási koncepciót, a 2000 októberében összeállított pótalkat­rész rendelésénél nem járt el kellő körültekintéssel, és vezetőtársaival felesleges konfliktusokba keveredett. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, a munkaviszonya hely­reállítását, valamint az alperesnek az átlagkeresettel elszámolt kiesett munkabérének megfizetésére kötelezését kérte. A felülvizsgálni kért első és másodfokú ítélet A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolása sze­rint a felperes munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése jog­szerű volt, a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltató kellően bizonyította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint a fel­peres a személyiségében rejlő ok miatt az alperes munkaszervezetébe nem tudott

Next

/
Thumbnails
Contents