Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

93 BDT2006. 1303. jogkövetkezményeként meghiúsulási kötbér fizetésére is köteles. A kialakult bírói gyakorlat szerint az elvégzett munkarész ellenértékének megfelelő összeget a kötbér alapjából levonásba kell helyezni. Mivel az alperes 30 242 405 Ft értékű munkát elvégzett, az erre jutó 12%-os mértékű kötbér összegével a másodfokú bíróság az alperes marasztalását leszállította, a különbözeti összeg 3 629 100 Ft. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó az általa teljesített szolgáltatás ellenértékeként díjra jogosult. Az előállított dolog felett tulajdonjogot a vállalkozó nem szerez, a dolog piaci, forgalmi értékének a vállalkozót megillető díjhoz nincs köze. A peres felek között nem adásvételi ügylet jött létre, ezért az el nem készült építmények forgalmi értéke az alperesi munkavégzés elszámolása szempontjából közömbös. A félbemaradt mű elkészítéséért az alperesnek járó díjat a vállalkozási szerződés alapján a felvállalt össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított százalékos arányának (szakértői) meghatározásával, és ennek a vállalkozási szerződésben szereplő átalánydíjra való vetítésével kellett számítani. Azt kellett meghatározni, hogy az alperesi költségvetési számítások alapján - amelyen a munkát elnyerte - mennyi a részarányos, a készültségi fokhoz igazodó, a kikötött átalányárból az elvégzett munkára eső hányad. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor az elszámolás során a szerződés tartalmából indult ki, és nem teljesítette az alperesnek a piaci érték megállapítására irányuló bizonyítási indítványait. A szerződéstől független elszámolás abban az értelemben sem lehetséges, hogy más vállalkozók ugyanezt a munkát - akár átlagárakat alapul véve - mennyiért végezték volna el, hiszen az előzetes versenyeztetés éppen ennek eldöntését célozta. A szerződéskötést megelőzően lefolytatott versenyeztetés lényegével, logikájával lenne ellentétes, ha nem a nyertes kivitelező, hanem más vállalkozók költségszámítását kellene alkalmazni a felek közti szerződéses elszámolás során. Nincs érdemi jelentősége, ha a kivitelező üzleti megfontolásból a versenyeztetési eljárás során tett ajánlatában alacsonyabb árakat alkalmazott, kedvezményeket tett, így árazatlan tételeket szerepeltetett, esetleg a reális költségeit sem fedező díjat kalkulált. A szerződésnek megfelelő elszámolás kötelezettsége a magyarázata annak, hogy nem műszaki-szakmai, hanem kifejezetten jogi okokból nem lehetett figyelembe venni a felek szerződésétől független számításokat tartalmazó magánszakértői véleményt. A nyomozati szakvélemény - amely a büntetőeljárásban a bűncselekmény megvalósulásához szükséges kárszámítás szempontjából irányadó lehet - a felek közötti elszámolás során szintén nem alkalmazható, mert a felek szerződésétől független számítással - az átlagos kiskereskedelmi építőipari árak és átlagos rezsióradíj alkalmazásával - állapította meg az elkészült mű értékét. A nyomozati szakértői vélemény egyebekben az elvégzett munka minőségével nem is foglalkozik, az általa is feltárt értékcsökkenés elszámolását a polgári perre utalja. A felperes nem a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályok, hanem az alperessel érvényesen megkötött vállalkozási szerződés alapján köteles az elvégzett munkák után járó vállalkozói díj megfizetésére, a végzett munkák elszámolása során pedig minden tekintetben a felek között létrejött szerződés az irányadó. Nem csupán a vállalkozói díj részarányos összegének meghatározása során, de a szerződés megszűnéséig végzett munkák hibás teljesítése tekintetében is a felek szerződése az