Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

71 BDT2006. 1472. val 52,2%-os - tehát nem 34%-os - aránytalanságot jelent. A felén túli sérelem (laesio enormis) a feltűnő aránytalanságot kétségkívül megvalósítja. Helyesen törekedett az elsőfokú bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként az érvénytelenség okának - a feltűnő aránytalanságnak - a kiküszöbölésére [Ptk. 237. § (2) bek.J, azaz a vállalkozói díjat úgy határozza meg, hogy ezzel az aránytalan előnyt kiküszöbölje. Az általa alkalmazott - téves - számítás mellett azonban még ezután is legalább 40%-os aránytalanság fennmaradna. Az ítélőtábla a per valamennyi adatának értékelése, mérlegelése alapján megállapította, hogy az elfogadott, a szakértő által egyébként is emelt kalkulációval számolt piaci egységárak mellett az értékarányos 41 959 457 Ft díjtól való 10%-os eltérés esetén a feltűnő, kirívó aránytalanság nem állapítható meg, azonban az ezt meghaladó aránytalanság toleranciahatáron belül is indokolatlan. Az érvénytelenségi okot ezért akként küszöbölte ki, hogy a felperest megillető vállalkozói díj összegét 46 155 402 Ft-ban határozta meg. Mivel az alperes már kifizetett 28 313 828 Ft-ot, így a felperest még megillető további vállalkozói díj helyesen 17 841 575 Ft. A szerződés teljesítésének körében viszont helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezéséhez köthető, és nem azonos a használatbavételi engedély iránti hatósági eljárással. Ténylegesen 2000 decemberében a felek a műszaki átadás-átvételi eljárást lefolytatták. Nyomatékos adatok szólnak amellett, hogy az alperes utóbb valóban arra törekedett, hogy a műszaki átadást és a használatbavételi eljárást összevonja. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet a megrendelőnek kell felvennie, ebben ugyanis köteles feltüntetni, hogy milyen hibákat, hiányosságokat észlelt a bejárás eredményeként, részletes, tételes hibajegyzék alapján igazolhatja, hogy valóban olyan, a rendeltetésszerű használatot megakadályozó hibák terhelték a felperesi teljesítést, melyek következtében megtagadhatta az átvételt [Ptk. 405. § (4) bek.]. Ténylegesen az történt, hogy az alperes a Ptk. szerinti tartalommal a műszaki átadásról jegyzőkönyvet nem vett fel, a hiányok egyidejű, részletező feltüntetése a részéről elmaradt, ezzel szemben birtokba lépett, az elkészült művet használatba vette, vagyis kifogás nélkül elfogadta a felperes teljesítését. Formális átadás-átvételi eljárás lefolytatása nélkül is megállapítható azonban a vállalkozó szerződésszerű teljesítése, amennyiben a megrendelő ténylegesen birtokba veszi a megvalósult művet, és ez történt a perbeli esetben is (GKT 92/1973. számú állásfoglalás). Az alperes 2001. január 3-án a külön átadás-átvételi elismervényt aláírva tanúsította, hogy a szükséges dokumentumok, a megvalósulási nyomvonalterv átadásra került; a számlákat befogadta; kifogás nélkül részben azokat teljesítette is; olyan nyilvánvaló hibákat, hiányosságokat igazolni a későbbiekben sem tudott, amelyek alapot adtak volna az átvétel megtagadására. Megállapítható, hogy a felperes vállalkozói díj megfizetése iránti igénye a jogszerű mértékben a számla szerinti időpontban esedékessé vált, a vállalkozó késedelmére alapított alperesi beszámítási igény pedig alaptalan. A használatbavételi engedély kérelmezése, a kérelem benyújtása a megrendelő feladata [Ptk. 403. § (3) bekezdés], ténylegesen a perbeli esetben is így történt. A kérelmet az alperes nyújtotta be, az engedélyt azonban a hatóság megtagadta. A fellebbezés folytán hozott, 2002. május 3-án kelt másodfokú határozatból egyértelműen