Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 42 IV. Nem ritka eset, hogy a vállalkozási szerződés - gyakran éppen a vállalkozó díjemelési törekvései miatt - nem megy teljesedésbe, hanem a kivitelező a munkaterületről levonul, vagy a megrendelő áll el a szerződéstől. Ilyenkor a meghiúsult vállalkozási szerződés alapján a befejezetlen, félbemaradt építmény után járó ellenszolgáltatást a vállalkozó javára el kell számolni. A szerződésben a vállalkozói díj meghatározásának módja ebben az esetben is meghatározó kiindulópont. Amennyiben a felek a szerződésben a vállalkozói díjat fix összegben átalányáron határozták meg (tipikusan ez a helyzet közbeszerzés esetén), a félbemaradt, befejezetlen mű ellenértékét műszaki készültség arányosan kell elszámolni. Ilyenkor nem azt kell felmérni, hogy a meghiúsulásig a kivitelező milyen munkákat végzett el, mennyi anyagot épített be, és azoknak tételesen mennyi a - szakértői bizonyítás eredményeként - számítható összellenértéke, hanem azt kell szakértői bizonyítás útján meghatározni, hogy a kivitelező a meghiúsulásig a vállalt munkaeredmény hány százalékos készültségi fokát valósította meg. Az így meghatározott százalékos arányt az átalánydíjra kell vetíteni. Egyes esetekben megfigyelhető a kivitelezők olyan törekvése, hogy a versenyeztetés során a reális vállalkozói díj alá ígérnek a munka elnyerése érdekében, és így a fix összegben meghatározott átalánydíj alacsonyabb, mint felmerülő költségeik. A vállalt munkát azonban nem fejezik be, hanem egy előrehaladott készültségi fokon különböző ürügyekkel a munkaterületről levonulnak, majd az addig elvégzett munka ellenértékét követelik. A befejezetlen építmény ellenértékeként azonban tételesen felmérik az általuk végzett munkákat, beépített anyagokat, és azok összértékét követelik. Számításuk eredményeként a befejezetlen munka műszakilag számított összesítője meghaladhatja a teljesen befejezett építményre eső fix átalánydíj végösszegét. Előfordult, hogy a kivitelező az elvégzett munka fejében a félbemaradt építmény forgalmi értékét követelte. Az ilyen számítások a szerződés tartalmával ellentétesek és ezen túl visszaélésekre adnak lehetőséget. Helyesen - a bírói gyakorlatnak megfelelően (Bírósági Döntések Tára 2006/1/7. számú, ítélőtáblai Határozatok 2005/4/157. számú jogeset) - az átalánydíj jellegéből adódóan csak készültségi fokhoz igazodó arányos ellenérték követelhető. Ha viszont a felek a vállalkozói díjat utólagos tételes felmérésre utalással határozták meg, akkor a vállalkozási szerződés meghiúsulása esetén is a tételes számítási módszert kell alkalmazni. Ebben az esetben szakértői bizonyítás útján a vállalkozó által elvégzett munka tételes felépítése, a beépített anyag ellenértékének összeszámolása szükséges és a műszakilag indokolt költségösszesítő követelhető.