Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Tartalom 18 egyebek között az alvállalkozói díjat is elszámolta, az alvállalkozó nem érvényesíthet közvetlenül igényt a fővállalkozóval szemben az alvállalkozói díjának megfizetése iránt sem jogalap nélküli gazdagodás, sem kártérítés címén. (Bírósági Döntések Tára 2008. évi 11. szám) Az építőközösséggel kötött építési szerződés alapján a lakóépület kivitelezése a vállalkozó részéről műszaki és jogi értelemben egyaránt oszthatatlan szolgáltatás. Az építőközösségi tagok jogi pozíciója megrendelői minőségükben az együttes jogosultak helyzetének felel meg. A szolgáltatás oszthatatlan jellegéből, valamint az együttes jogosult megrendelők helyzetéből következik, hogy az oszthatatlan építési szolgáltatás ellenértéke - amely a szolgáltatás nem osztható természete miatt éppúgy nem osztható részekre - tekintetében az építőközösségi tagok helytállása a vállalkozóval szemben - a felek eltérő megállapodásának hiányában - egyetemleges. (Bírósági Döntések Tára 2007. évi 9. szám, 138. sorszámú jogeset) Az építőközösséget létrehozó tagok jogosultsága a közös épületrészek építésére vonatkozó vállalkozási szerződésben együttes, ezért az egyes tagok külön-külön a teljes épületre, a közös tulajdonban és közös használatban álló épületrészekre nézve - a többi építőközösségi tag részvétele nélkül - igényt nem érvényesíthetnek. Az építőközösség tagja külön csak a saját tulajdonában álló lakás hibáival kapcsolatban érvényesíthet igényt a kivitelezővel szemben. (Bírósági Döntések Tára 2003. évi 7-8 szám, 99. sorszámú jogeset) 40. BDT2007. 1649 256 41. BDT2003. 846 264