Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 164 dolog, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. Minden szolgáltatással, dologgal kapcsolatban irányadó általános (törvényi) követelmény tehát, hogy az alkalmas legyen a kötelezett által ismert célnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra. Kötelezően alkalmazandó, ezáltal a felek megegyezése nélkül is a szerződés műszaki tartalmává váló szabvány hiányában a nem kötelező szabványban előírt követelmények abból a szempontból jelentősek a hibás teljesítés megítélése során, hogy az adott szolgáltatás (dolog) alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. A Ptk. 277. § (1) bekezdésében megfogalmazott generálklauzulát tehát tartalommal mindenekelőtt a nem kötelező szabvány előírásai töltik ki. Mindezekből következik, hogy a szolgáltatás biztosan hibás, ha nem felel meg a kötelező szabványban előírtaknak, de hibás lehet akkor is, ha kötelező szabvány a termékre nem vonatkozik, azonban kötelező szabványban nem részletezett tulajdonságai az átfogóbb minőségi követelményeknek - vagyis a rendeltetésszerű használatnak - nem felelnek meg. A rendeltetésszerű használat minőségi követelményeit illetően pedig szakmai eligazítást nyújtanak - ezért jelen perben is irányadóak a nem kötelező, irányelvként szolgáló szabvány előírások. A rendelkezésre álló adatok alapján abban a kérdésben nem lehet megnyugtatóan állást foglalni, megállapítható-e a teljesítés időpontjában a hóteherviselés szempontjából a gombatermesztő-házak esetében olyan fogyatékosság, amely miatt azok a rendeltetésszerű használatra nem voltak alkalmasak. Ebben a Pp. 177. § (1) bekezdése szerinti szakkérdésben egymásnak ellentmondó szakértői vélemények, kifejtések állnak rendelkezésre. A perbeli igazságügyi szakértői vélemény szerint az alperesi hibás teljesítés megállapítható, mivel a felépített szerkezet hóteher biztonsági tényezője nem felel meg a szabvány előírásainak, a felépített szerkezet szilárdságilag már 63 kg/m2 hóteherre sem megfelelő, a keletkezett kár oka tehát a vázszerkezet statikai alkalmatlansága volt. A perbeli szakértői vélemény megállapításaival ellentétes az alperes által becsatolt, az EMI által készített szakértői vélemény. A bírói gyakorlat szerint bizonyítékként is felhasználható a perben az az írásbeli szakvélemény, amelyet nem a bíróság kirendelése alapján terjesztettek elő. Az ilyen szakértői véleményt a Pp.-ben külön nem nevesített bizonyítékként kell kezelni, és ebben az esetben az okirati bizonyításra, a tanúbizonyításra vagy a szakértői bizonyításra vonatkozó szabályok alkalmazhatók. A perbeli esetben is annak volt jelentősége, hogy az alperes nem a saját álláspontjának szakmai megfogalmazása érdekében, hanem a rendelkezésre álló összes adat független, megfelelő mélységű szakmai szempontok szerint történő értékelése, véleményezése érdekében szerzett be magánszakértői véleményt, mely véleményt erre szakosodott szakértői intézmény készítette (Csongrád Megyei Bíróság Polgári, Gazdasági és Közigazgatási Kollégiumának 3/2002. (VI. 26.) számú kollégiumi ajánlása, megjelent a Bírósági Döntések Tára 2002/7-8. számában, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának 5/2003. (X.10.) számú ajánlása, megjelent a Bírósági Döntések Tára 2004/3. számában). A kifejtettek alapján célszerű és indokolt, hogy a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság szakértőként rendelje ki az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht-t. Valamennyi okirat, a peres iratok teljes körű ismerete alapján foglaljon