Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

159 BDT2000. 249. mennyiben mulasztottak, hanem a felperes szempontjából csak annak, hogy az esetleges mulasztás okozati összefüggésben állt-e a felperesi munkák akadályoztatásával, ha igen, milyen terjedelmű késedelmet mentenek. Más szóval, csak annyiban érinthették, amennyiben a saját munkájának a végzését akadályozták. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy az építési naplóban olyan kivitelezői bejegyzés, amelyből arra lehet következtetni, hogy a megrendelő által igénybe vett más vállalkozók esetleges mulasztásai a felperesi kivitelezést gátolták, nem volt. 2. Hivatkozott a felperes az elektromos ellátási rendszer és a gázszereléssel kapcsolatos tervek hibáira, hiányosságaira. A következetes bírói gyakorlat szerint a kivitelezőt az a kötelezettség terheli, hogy az átadott tervdokumentációt szakmai szempontból alaposan átvizsgálja, a tervhibák, hiányok miatt a megrendelőt tájékoztassa, figyelmeztesse. Amennyiben e kötelezettségének a vállalkozó nem tesz eleget, a következményei a terhére esnek [Ptk. 392. § (3) bekezdés; GK. 54. számú állásfoglalás]. A kivitelező ezért a felismerhető tervhibák (hiányok) miatt utóbb a késedelem alóli kimentése érdekében sem hivatkozhat, a szerződéskötési gondosság körében ugyanis ezeket eleve elháríthatta volna. Közelebbről, a szakértői értékelés szerint a tervdokumentáció műleírása mind a bekötővezeték, mind a belső gázszerelés vonatkozásában helytálló volt, a kiviteli tervnek megfelelő, de kiegészítésre szorult. 3. A felperes arra is hivatkozott, hogy a megrendelő elmulasztotta az engedélyek beszerzését. A Ptk. 403. § (3) bekezdése értelmében - a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése valóban a megrendelő feladata. Ez a rendelkezés azonban diszpozitív szabály, attól a felek egyező akarattal eltérhetnek. A gázbekötéssel kapcsolatban megállapítható, hogy a kivitelezés erre vonatkozó engedély nélkül kezdődött el, gáztervek és ezek felülvizsgálata nélkül is elkészült a perbeli épület nagy része, felperes e vonatkozásban akadályt nem közölt. A gáztervek engedélyeztetése ráadásul a felperes szerződéses vállalása volt, a tételes árajánlatban foglaltak szerint. A villamosenergia engedélyezésével kapcsolatban a külső elektromos hálózatra vonatkozó kiviteli tervek nem voltak megfelelőek, azok áttervezésre szorultak, amit a DÉMASZ végzett el. A rendelkezésre álló adatok alapján pontosan nem állapítható meg a tervhiba mibenléte, az azonban igen, hogy az alperes már 1996. június elején megrendelte a DÉMASZ Rt.-nél a becsatlakozó méretlen földkábel tervezését és kivitelezését. Az áramszolgáltató július közepén a megrendelést visszaigazolta és megkezdte a tervezést is, nyilatkozva arról, hogy a kivitelezést is vállalja. Az épületbe történő villamos energia bekötést a felperes első készrejelentésével egyező napon, 1996. szeptember 13-án igényelte. Ennek alapján a bekötés hiánya nem lehetett a kivitelezést akadályozó tényező. Az pedig, hogy a földkábel átadására csak 1996. október hó 2-án került sor a felperes vállalkozása, kivitelezése szempontjából irreleváns. A felperes által hivatkozott kimentési okok tehát alaptalanok voltak, a késedelem felróhatósága alól felperes magát kimenteni semmilyen mértékben sem tudta, ezért kötbérfizetési kötelezettség terheli. Az 59 napi ki nem mentett késedelem után helytállóan számította az elsőfokú bíróság napi 200 000 Ft kikötött kötbér alapján a késedelmi kötbér végösszegét.