Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

155 BDT2000. 249. gesen felmerülő mennyiségi hiányokat tételes jegyzékben, hogy azokat az átadásátvétel napjára kijavíthassa. A megrendelő a létesítmény átadás-átvételét és az üzembehelyezési eljárást szeptember 23. napján kezdte meg. A felek képviselőinek jelenlétében a bejárásról hibajegyzék készült. A megrendelő azt állapította meg, hogy a létesítménynek olyan hibái (hiányosságai) vannak, amelyek annak a rendeltetésszerű használatát akadályozzák. A felperes további munkák elvégzését követően október hó 18. napján jelentette készre ismét a kivitelezést, az újabb műszaki átadás-átvételi eljárást a felek október hó 31. napján folytatták le. Ennek eredményeként rögzítettek olyan hibákat, amelyek még ekkor is használatot gátlóak voltak. A kivitelező vállalta, hogy a további felmerült hiányokkal kapcsolatos kijavítási kötelezettségének eleget tesz. Végül 1996. november hó 13. napján az alperes leigazolta a hiánypótlási munkák elvégzését. A felperes előterjesztett keresetében 8 787 303 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni alperest vállalkozói díj címén. Keresetét azzal indokolta, hogy a szerződés alapján teljesített, ennek ellenére a megrendelő a módosított szerződés pénzügyi ütemezése szerint az 1996. szeptember hó 15-én számlázható fenti összegű vállalkozói díjat nem egyenlítette ki. Utóbb keresetét felemelte, további 618 933 Ft tőke és ennek késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni alperest arra hivatkozással, hogy a szerződésben rögzített pénzügyi ütemezéshez képest késedelmesen tett eleget fizetési kötelezettségeinek, s késedelme folytán ilyen összegű kamattartozása - az elszámolás szerint fennmaradó tőketartozása - keletkezett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi védekezése szerint a felperes teljesítéssel késedelembe esett, a szerződés értelmében kötbérfizetési kötelezettség terheli. A késedelem miatti kötbér összege a hátralékos vállalkozói díj összegét meghaladja. A felperes által követelt hátralékos vállalkozói díjba a kötbér összegét kérte beszámítani, melynek alapján a felperesi követelés elenyészik. Az elsőfokú bíróság ítéletével felperes keresetét elutasította. Az elfogadott szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes által hivatkozott, a késedelmet kimentő üzembe helyezése nem függött össze az elektromos hálózatra vonatkozó kiviteli tervekkel, tervmódosításokkal, mert a tervezési megbízás már 1993. május 26-án tartalmazta a DEMASZ vállalkozási szándékát ezekre a munkákra. Ehhez képest súlytalan a tervezési hibára, mint alperesnek felróható mulasztásra történő hivatkozás. A szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a terem parkettájának felpúposodása egyértelműen a kivitelezési szabályok megsértéséből adódik, ezért az a felperes terhére esik. A gázszerelési munkákkal kapcsolatban is azt állapította meg, hogy alperesi mulasztás nincsen. Nem állapítható meg megrendelői mulasztás a kazánházi ablakokkal, a terem levegő ellátásával és az elektromos reteszeléssel kapcsolatban sem. Összességében a kivitelezéssel összefüggésben vizsgált körülményekből az állapítható meg, hogy alperes részéről semmilyen, a felperesi munkavégzést akadályozó körülmény nem állt fenn. A felek szerződésükben a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságon túlmenően szigorúbb kikötést is megfogalmaztak, amikor úgy rendelkeztek, hogy a kivitelező hibátlan és hiánytalan átadásra köteles. Ebből következően joghatályos átvételre csak e feltétel megvalósulása mellett kerülhet sor. Az október végén feltárt hibák egy része a létesítmény rendeltetésszerű használatát gátolta, ezért ekkor szerződésszerű teljesítés nem tör-