Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

143 BDT2008. 1747. zat és fütéstervek hiánya; a nyaktag módosított tervei folytán a menekülési útvonal tűzoltóság általi jóváhagyásának teljes hiánya; az időközi tervmódosítások szakági tervezők általi átvezetésének hiánya; a tervezők távolléte a heti tervezői egyeztetésekről; az előlépcsőkre vonatkozó tervszolgáltatási késedelem, a statikai tervek, a főlépcső karszélessége megadásának hiánya; a bejárati kapu módosított és engedélyezett terveinek hiánya, végül a 117 napi téli időjárás miatti akadályoztatás. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az általa elismert 66 025 675 Ft kereseti összeggel szemben beszámítással élt, a 273 napra számított 163 800 000 Ft összegű késedelmi kötbér erejéig. Kifejtette, hogy a tornaterem szellőzésével kapcsolatban bizonytalanság nem volt, a gépi szellőzést nem rendelte meg, a felperes által önhatalmúlag végzett munkákat pedig leállította. A homlokzatot érintő változás a felperes előtt már a szerződéskötéskor ismert volt, a kijavított terveket 2002 júliusában megkapta, és mivel ekkor még az épület alapozásánál tartott, a homlokzatot érintő módosítás a munkavégzésben nem akadályozhatta. A szennyvízcsatorna a tervekben szereplő nyomvonalon nem volt megépíthető, összességében azonban az eltérés folytán a munkavégzés lényegesen leegyszerűsödött, és költségcsökkenéssel is járt. A gépészeti vezetékek elhelyezése terv szerint történt. Az alagsort érintő új vízhálózat és fütéstervek nem készültek, egyebekben a felperes olyan apró, napi problémákat jelölt meg akadályozó tényezőként, amelyekre egy ilyen volumenű kivitelezésnél számítani kell, és művezetői szinten kerültek megoldásra. A nyaktag módosított terveit 2002 júliusában a felperes ugyancsak megkapta, egyebekben a méretbeli eltérés azért következett be, mert az alappontok kitűzését a felperes rosszul, tévesen végezte. A kiviteli tervet érintő, nem jelentős módosítások átvezetésének hiánya kapcsán arra hivatkozott, hogy a felperes tervezői művezetésre vonatkozó szerződést kötött a tervezővel jogviszonyban a tervezővel ő állt. Az előlépcsőkre vonatkozó tervszolgáltatás késedelmével összefüggésben úgy foglalt állást, hogy erre a felperes érdekkörébe tartozó ok miatt került sor. A bejárati kapu módosított és engedélyezett terveinek hiányára alapított kimentésre való hivatkozást sem tartotta megalapozottnak, tekintettel arra, hogy az eltérés a tervezői művezetés keretében megoldható volt, külön tervet nem igényelt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Vizsgálta, hogy a felperes a kötbérfelelősség alól akár a jogosult késedelmére történő hivatkozással, akár más objektív okokkal ki tudta-e menteni magát. A kimentési okokat sorra véve a perbeli aggálytalan szakértői vélemény alapján megállapította: olyan, a felperesen kívül álló ok, amely őt a kivitelezésben késleltette, ténylegesen akadályozta volna, nem volt. Az alperes 163 800 000 Ft-os késedelmi kötbér igénye megalapozottnak bizonyult, ezért a jogszerű beszámítás folytán a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság - erre irányuló viszontkereseti kérelem hiányában - a bizonyítási terhet is megfordítva a perben azt vizsgálta, a felróható késedelem alól a kivitelező ki tudta-e magát menteni. Hangsúlyozta, amíg az engedélyköteles módosítások nem kerülnek átvezetésre a kiviteli terven, fennáll az alperesi késedelem, ami megelőzi a kötelezett késedelmét, vagyis azt kizárja. Utalt arra is, nem állította, hogy a jogosulti késedelem minden esetben a munka akadályát képezte, hanem arra hivatkozott, amíg az