Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Tartalom 12 18. BDT2007. 1627 147 I. Amennyiben az építési szerződés elszámolása során a megrendelő a vállalkozót megillető díj összegét elismeri, azonban a megrendelő által érvényesíteni kívánt késedelmi kötbér tekintetében megállapodni nem tudnak, közöttük valamennyi vitás kérdésre kiterjedő anyagi jogi egyezség ugyan nem jön létre, azonban a vállalkozói díjra vonatkozóan a megrendelő által tett tartozáselismerés azzal jár: őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy az elismert vállalkozói díjjal mégsem tartozik. II. A vállalkozó a kivitelezési késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat eredményesen olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, illetve azokra a körülményekre, amelyek ismeretében módosítási javaslatában konkrét időpontot jelölt meg a szerződés befejezési határidejeként. III. A megrendelő a jelentéktelen, kisebb hibák együttes előfordulása vagy azok javítása miatt az átvételt akkor tagadhatja meg, ha azok megakadályozzák, ellehetetlenítik a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő alaptalanul tagadja meg az átvételt, a teljesítés időpontja az átvételi eljárás megkezdésének a napja. (Bírósági Döntések Tára 2007. évi 7-8. szám, 116. sorszámú jogeset) 19. BDT2000. 249 154 I. Építési szerződés esetében a kivitelező által végzett munka teljesítési időpontjának meghatározása. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatásának kezdő időpontja, eredményes befejezésének törvényi, illetve a szerződésben külön kikötött kritériumai. II. A kivitelező késedelme miatt érvényesíthető jogkövetkezmények, a késedelem alóli kimentési okok (más vállalkozók közrehatása, a tervdokumentáció hibái, a megrendelőt terhelő hatósági engedélyek beszerzése, más közbenső intézkedések) vizsgálata. (Bírósági Döntések Tára 2000. évi 7. szám, 246. sorszámú jogeset) 20. BDT2004. 1072 161 A hibás teljesítés szempontjából a termékek törvényes tulajdonsága egyfelől azt jelenti, hogyha a termék műszaki paramétereit szabványok vagy más műszaki előírások kötelezően határozzák meg, és a termék ezeknek nem felel meg, akkor hibás teljesítés történt. Kötelező szabvány hiányában is hibás azonban a termék, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. A nem kötelező szabványban előírt követelmények abból a szempontból jelentősek a hibás teljesítés megítélése során, hogy az adott termék alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. (Bírósági Döntések Tára 2004. évi 12. szám, 125. sorszámú jogeset)