Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)
125 BDT2008. 1804. IV. A kötbér mint szerződést biztosító mellékkötelezettség a jogosult részére felróható késedelem esetén jár [Ptk. 246. § (1) bek.]. Abból, hogy a kötbérfizetési kötelezettség felróhatósági alapú, az következik, hogy a vállalkozó - részben vagy egészben - kimentheti magát a késedelem felróhatósága alól annak bizonyításával, hogy a határidőben való teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felperes által a késedelem kimentése körében felhozottakat - külön-külön és együttesen - értékelni kellett abból a szempontból, hogy jogi vagy műszaki-szakmai okból mennyiben mentik a késedelmet. Tény, hogy az átadás-átvételi eljárás meghatározóan a megrendelő érdekkörébe tartozó okból húzódott el. Nem róható a felperes terhére, hogy a gázrákötések 2002. december 12-18. között, az áramrákötések 2003. március 5-10. között történtek meg. A perbeli szakértői vélemény szerint azonban a felperes az energiarákötéssel össze nem függő, saját szak-szerelőipari munkáival sem volt kész, vagyis az átadás-átvétel elhúzódása részben a felperes mulasztására volt visszavezethető. A teljesítési határidőnek a szerződés 8.1. pontjában írtak szerinti megfogalmazása azzal a kötelezettséggel járt a felperes számára, a munkákat úgy kellett volna megszerveznie, majd készre jelentenie, hogy az átadás-átvételi eljárás 2002. november 30. napjáig befejeződhessen. Késedelmet előidéző és az alperes érdekkörébe tartozó okok (homlokzat színezés, tervhiányok miatti többletmunkák, pótmunkák) ugyan valóban felmerültek, azonban a felperes az akadályozó tényezőktől független saját munkákkal (is) késedelembe esett (szakvélemény 21. és 22. oldal). A felperesnek a 2002. november 29-i tervhiányokra vonatkozó naplóbejegyzése elfogadhatatlan: ez ugyanis azt feltételezi, hogy a munkákkal nem volt kész, azokat készre sem jelenthette volna. Egyébként is a tervek hiányosságait nem a készre jelentés szerinti teljesítési határidő előtti napon, hanem a szerződéskötést követő rövid, záros határidőn belül - a szakértő szerint ez 1-2 hét - kell a kivitelezőnek észrevételezni, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy a tervhiányokból fakadó kockázatot magára vállalja. Téves továbbá a felperes azon hivatkozása is, hogy a jogosulti késedelem objektíve, az egyéb körülményektől függetlenül kizárja a kötelezett késedelmét. Helyesen az ún. közbenső intézkedés elmulasztása (pl. tervhiány) és más jogosulti késedelem csak akkor és annyiban zárja ki a kötelezetti késedelmet, ha a kettő között okozati összefüggés áll fenn, és ez csak az akadályoztatásnak megfelelő mértékben zárja ki (menti) a kötelezett késedelmét. A szakvélemény szerint a felperes a valóban kimentő, akadályozó körülményektől függetlenül legalább 20 napi időtartamra felróható késedelembe esett (szakvélemény 13., 14., 18. és 20. oldal), ezért erre az időszakra késedelmi kötbérfizetésére köteles. A napi 1% késedelmi kötbérkikötés mellett a 12%-ban meghatározott kötbérmaximumot 12 napi felróható késedelemmel a felperes elérte. V. A perbeli szerződés 9.1. a) pont rendelkezése érthetetlen, ellentmondó, pontatlan. Feltehető, hogy a felek a kötbérfizetési kötelezettséget részhatáridőkhöz kívánták volna kapcsolni, a részteljesítésre, ezzel összefüggésben késedelmi kötbér fizetésére vonatkozó rendelkezés azonban a megállapodásban nem szerepel. A pénzügyi ütemtervben rögzített számlázási időponthoz való késedelmes teljesítés kitétel - a felperes álláspontjától eltérően - nem értelmezhető akként, hogy a tényleges,
