Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

121 BDT2008. 1804. Az alperes a kereseti követeléssel szemben 85 914 336 Ft késedelmi kötbérigényt érvényesített, a beszámítási kifogásában foglaltak alapján kérte a kereset elutasítását. A szerződés 9.1. pontjában írtakra utalva állította, hogy a műszaki-pénzügyi ütemtervben rögzített számlázási időpontokhoz képest a felperes késedelembe esett, emiatt az egyes szakaszszámlákban érvényesített vállalkozói díj 12%-ának megfelelő kötbér fizetésére köteles. A késedelem kimentésével kapcsolatos felperesi érveket alaptalannak tartotta. Véleménye szerint nem volt olyan jogosulti késedelem, amely a kivitelezés 2002. november 30. napjáig történő befejezését akadályozta volna. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 48 842 421 Ft-ot és ebből 47 260 000 Ft-nak 2004. február l-jétől a kifizetésig terjedő időre a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő kamatát, továbbá 1 582 421 Ft-nak 2004. szeptember 22. napjától a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A beszámítási kifogás körében lefolytatott bizonyítás során a beszerzett két szakértői vélemény közül a K. Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet szakvéleményét minden tekintetben aggálytalannak tartotta, ezért annak megállapításait ítélkezése alapjául elfogadta. A perben eljárt másik szakértő véleménye tekintetében úgy foglalt állást, hogy a szakértő érdemi vizsgálatokat nem végzett, téves, megalapozatlan következtetésekre jutott, ezért ez a vélemény szakmai következtetések levonására alkalmatlan. A felperes a vállalkozási szerződést 2002. december 20. napján teljesítette, ezzel 20 napos kötbérterhes késedelembe esett, mely 20 napos késedelem felróhatósága alól magát kimenteni nem tudta. A szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a késedelemmel érintett munkarészek nettó vállalási ára 130 413 874 Ft volt, ennek 12%-a - 15 649 665 Ft - tekintetében az alperes beszámítása megalapozott volt. A felperest megillető 64 492 086 Ft-ból levonta a kötbér összegét és a különbözeti összeg tekintetében - a kereset szerinti késedelemi kamatokkal - marasztalta az alperest. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben mindkét fél fellebbezéssel élt. A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és az alperes marasztalásának további 15 649 665 Ft-tal történő felemelését kérte. Álláspontja szerint az eredeti 2002. augusztus 30-i teljesítési határidő 2002. november 30. napjára történő megváltoztatása következtében a pénzügyi-műszaki ütemterv is módosult 60 nappal, így az utolsó számlázási időpont 2003. március 2. napjára változott. Kifogásolta, hogy a bíróság a kötbérterhes időpontként nem a szerződés 9.1. pontjában meghatározott számlázási dátumot, hanem a teljesítési időpontot jelölte meg. Álláspontja szerint a teljesítés időpontja 2002. december 20. napja, a szerződés szerinti kötbérterhes határidő pedig 2002. december 30. napja volt, így nem merülhet fel a kötbérfizetési kötelezettsége. A 2002. november 29-i építési naplóbejegyzésben foglaltakra figyelemmel fenntartotta a jogosulti késedelemmel kapcsolatos álláspontját. A felsorolt munkákra eső vállalkozói díjat figyelmen kívül hagyva kimutatta, legfeljebb 36 681 618 Ft vállalkozói díj vonatkozásában terhelné kötbérfizetési kötelezettség, ennek 12%-a 4 401 794 Ft. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében nem indokolta meg, miért a felperes felróható késedelme körében értékelte a november 29-én még hiányzó munkarészek teljesítésének hiányát.