Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

9 Tartalom tekintetében a visszafizetési kötelezettség a vállalkozó gazdálkodó szervezetet - és nem a társaság nevében eljárt, egyébként bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható természetes személyeket - terheli. (Bírósági Döntések Tára 2006. évi 1. szám, 7. sorszámú jogeset) I. Epületfelújítási munkákra vonatkozó építési vállalkozási szerződés létrejön akkor is, ha a felek a munkaeredmény műszaki tartalmát az engedélyes tervekre utalással határozzák meg, és a műszaki tervek készítése a szerződéskötés időszakában folyamatos. II. Átalányáras építési szerződés esetén, ha a munkaeredmény nem valósul meg, a felek között az elszámolást akként kell megejteni, hogy a kivitelező a szerződésben vállalt, a tervben megnyilvánuló össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért készültség, a megvalósított munka egymáshoz való aránya szerint jogosult az átalányár meghatározott százalékos részére. (Bírósági Döntések Tára 2007. évi 2. szám, 27. sorszámú jogeset) I. Az építési szerződés megrendelője és kivitelezője a szerződésből eredő elszámolási vitájukat polgári jogi egyezség útján is rendezhetik; ebben az esetben a megállapodás megtámadását a törvény korlátozza. II. A kivitelező részéről a vállalkozói díj kifizetése iránti fokozott érdekeltség (gazdasági kényszer) önmagában jogi értelemben nem jelent érvénytelenségi okot és nem vezet a szerződés eredményes megtámadására. (Bírósági Döntések Tára 2005. évi 5. szám, 13. sorszámú jogeset) I. Az a tény, hogy a megrendelő az általa vállalt határidőn belül az építési engedélyes terveket és a munkaterületet nem adja át, objektív szerződésszegést jelent, mert elmulasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett vállalkozó megfelelően teljesíteni tudjon. A munkaterület átadásának késedelme, az engedélyes tervek szolgáltatásának elmulasztása az építtetővel szemben a közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után. Az objektív szerződésszegés - az építési engedély átadásának késedelme - felróhatósága alól a megrendelő magát kimentheti, és ez esetben kártérítési felelősséggel nem tartozik. II. Amennyiben azonban a vállalkozási szerződés a közbenső intézkedés elmulasztása miatt, fel nem róható okból meghiúsul, úgy kell tekinteni, hogy az objektív okból lehetetlenné vált szerződés meghiúsulásának oka a megrendelő érdekkörében merült fel. Ilyenkor a vál10. BDT2007. 1538 95 11. BDT2005. 1169 101 12. BDT2004. 983 106