Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 8 kapcsolatos eseteket gyűjtöttük még egybe, de külön címet szenteltünk a korlátozási kártalanítási eljárásoknak, az építésügyi szakhatósági eljárásoknak és a társasházakat is érintő építésügyeknek. Az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatos eseti döntések, vélemények mellett közzéteszünk néhány, a műemlékvédelmi hatósági eljárás során született döntést is, tekintettel arra, hogy azok általános tanulságokat is tartalmaznak. Azok az eseti döntések, amelyek több szempontból is relevanciával bírnak, teljes terjedelemben csak az egyik helyen szerepelnek, s csak utalásszerűén, a döntés rövid összefoglalásával, visszahivatkozunk a teljes körűen közzétett témakörre, ahol a döntés teljes szövege olvasható. Teljes terjedelemben annál a címszónál tesszük közzé ezeket, ahol jellemzőbbek a tárgyuknál fogva, s csak utalásjelleggel ott, ahol szintén figyelemre méltóak lehetnek. Tételes jogi szabályozás A teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyeket legjellemzőbben alkalmazzák az építésügyi hatóságok munkájuk során. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény XII. fejezete - amely az alapvető jogokat és kötelességeket szabályozza - 70/D. § (l)-(2) bekezdései leszögezik, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az Alkotmány fent idézett rendelkezésének végrehajtása érdekében alkotta meg az Országgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.-t, (Étv.) melyet hatálybalépése óta több ízben módosított is, legutóbb 2008. szeptember 1-jei hatállyal. Az Étv. az általános rendelkezései között meghatározza a törvény hatályát, azoknak a fogalmaknak a tartalmát, amelyeket jellemzően használ, az általános követelményeket, és az állam, valamint a helyi önkormányzatok építésügyi feladatait. Az Étv. településrendezésről szóló fejezete a településrendezés célját, feladatát és eszközeit határozza meg, a településrendezés általános szabályaival együtt. Részletesen szól a településszerkezeti szervről, a szabályozási tervről, a helyi építési szabályzatról, a fővárosról szóló sajátos rendelkezésekről, a több település közös rendezése esetén követendő eljárásról, a településtervezésről, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményekről, melyek a következők: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás,