Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 72 tetőtéri helyiség felújításának kivitelezésével álljanak le, és újabb hatósági intézkedésig minden további építési munka végzését megtiltotta. A felperesek a tetőtéri lakásukra vonatkozóan 2005. május 2. napján az elsőfokú hatósághoz fennmaradási és továbbépítési engedély iránt nyújtottak be kérelmet. Előadták, hogy az elvi építési engedély birtokában az épület állékonyságának biztosítása, valamint életveszély elhárítása érdekében az építkezést azonnal meg kellett kezdeniük. Az elsőfokú hatóság a 2000. október 10. napján kelt határozatával felperesek fennmaradási és továbbépítési engedélye ügyében az eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ae.) 37. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette. Indokolása szerint az építtetők az összes társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát nem mellékelték, azonban igazolták, hogy B. I. tulajdonostárs hozzájárulásának bíróság általi pótlása iránt pert kezdeményeztek. A kerületi bíróság a felperesek által B. I. alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránti perben a 2002. január 22. napján kelt ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A Fővárosi Bíróság - mint másodfokú bíróság - a 2002. szeptember 27. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéletek meghozatalát követően folytatott új eljárásban az elsőfokú hatóság a 2003. február 18. napján kelt határozatában a felperesek kérelmét, amely az ingatlanon lévő lakóépület tetőterének középső részét elfoglaló helyiségen végzett felújítási munkák fennmaradására és a korszerűsíteni kívánt lakás továbbépítésének engedélyezésére vonatkozott, elutasította. Kötelezte egyben az építtetőket, hogy az átalakított épületrészt az eredeti állapotnak megfelelően állítsák helyre. Indokolása szerint felperesek az építkezéshez az összes tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát nem csatolták, a bíróság a hiányzó társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatot nem pótolta, így a kérelmet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdése, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (1) bekezdése alapján elutasította. Az elsőfokú hatóság 2003. március 25. napján kelt határozatával a 2003. február 18. napján kelt határozatát azzal egészítette ki, hogy az eredeti állapot helyreállítását a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 90 napon belül kell elvégezni. A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2003. június 4. napján kelt határozatával a kiegészített első fokú határozatot helybenhagyta. A felperesek 2005. január 25. napján az elsőfokú hatósághoz a tetőtéri lakásra vonatkozóan ismételten fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet terjesztettek elő. Előadták, hogy az építési munkálatokat akként kezdték el, hogy ahhoz az egyik tulajdonostárs nem járult hozzá. A 2004. január l-jén hatályba lépett társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 21. § (1) bekezdése azonban már akként rendelkezett, hogy az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli