Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

65 I. Anyagi jogi kérdések KGD2002. 91 Az építkezéshez valamennyi társasházi tulajdonostárs nyilatkozata szükséges, az ettől eltérő alapító okirati rendelkezésnek nincs joghatása (1977. évi 11. törvényerejű rendelet 8. §, 1964. évi III. törvény 28. §). A teljes szöveget lásd az egyéb kérdéseknél. (275. oldal) KGD2003. 83 Az építési jogosultság igazolására nem alkalmas a tulajdoni lap másolata, ha a változás bejegyzéséről rendelkező földhivatali határozat még nem jogerős (1957. évi IV. törvény 77. §, 1997. évi XLVI. törvény 5. §). Az elsőfokú építésügyi hatóság határozatával visszavonta a beavatkozó részére - az Sz., T. u. 3. szám alatti ingatlanon - személy- és gépjármübejárat létesítését engedélyező határozatát. Megállapította, hogy az építési engedély iránti kérelemben szereplő és a hiteles térképmásolaton is feltüntetett 25.850/3. hrsz-ú ingatlan a valóságban nem létezik, annak földhivatali átvezetése még nem történt meg, erre az ingatlanra a földhivatal tulajdoni lapot nem tud kiadni. Az építési engedély iránti kérelemmel érintett földterület valós helyrajzi száma 25850/2., mely a felperes tulajdonában áll, a földrészletre vonatkozóan a beavatkozó építési jogosultságát nem tudta igazolni. A beavatkozó fellebbezése folytán az alperes határozatával megsemmisítette az első fokú határozatot, mivel a beavatkozó a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának megfelelően - tulajdoni lap hiteles másolatával - igazolta építési jogosultságát. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ae.) 26. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy az alperesnek határozata meghozatalakor figyelembe kellett volna venni az elsőfokú hatóságnál keletkezett iratok tartalmát, amelyből megállapítható, hogy a beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését elrendelő földhivatali határozat jogerőre nem emelkedett, az ellen a felperes fellebbezéssel élt. Az alperesnek a megyei földhivatal megkeresésével kellett volna a tényállást azzal kiegészítenie, hogy a beavatkozó építtetői jogosultsága a még nem jogerős, tulajdonjogot bejegyző határozat miatt kétséges. Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a megyei bíróság kiterjesztő értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a tényállást hiányosan állapította meg; csak azt kellett tisztáznia, hogy az építtetőnek van-e építési jogosult-