Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

55 I. Anyagi jogi kérdések Kifejtette, hogy miután a jogszabályok által megkívánt 10 méter telepítési távolság a két épület között hiányzik, a beavatkozók épületének építménymagassága bővítéssel már nem növelhető. Kifejtette, hogy az OTÉK 108. §-ának (2) bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy az felmentést jelent az OTÉK előírásainak alkalmazása alól a meglévő épületek bővítése során. Ez a rendelkezés - megfelelő értelmezéssel - csak a bővítéssel érintett körben engedi meg a szükséges eltérésekkel való OTÉK alkalmazását, de azt nem teszi lehetővé, ha egy kialakult állapot amúgy sem felel meg az építési előírásoknak, az még tovább romoljon az építkezés miatt. A szükséges eltérések magában az épületbővítményben jelenhetnek meg, de nem hathatnak ki az épület egészére. A megismételt eljárásra előírta, hogy az építésügyi hatóságnak azt kell figyelembe vennie, hogy a két épület közötti telepítési távolság hiánya miatt a beavatkozói építménymagasság növelése nem megengedett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kialakult állapot értelemszerűen a felperes esetleges építménybővítésének akadálya is lehet. A jogerős ítélet keresetet részben elutasító, az ítélet indokolásában rögzített rendelkezései ellen a felek felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, e vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem vizsgálta felül [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (2) bekezdése]. A II. r. beavatkozó felülvizsgálati kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére és a kereset teljes egészében történő elutasítására irányult. Álláspontja az volt, hogy az OTÉK 108. §-ának (2) bekezdése helyes értelmezése szerint a meglévő adottságok esetében (két ingatlan egymástól való távolsága - miután a felperesi oldalon nincs meg a jogszabályban előírt oldalkert - kisebb, mint az újonnan elhelyezendő épületek telepítési távolsága) eltérést kell engedni. Ezért az alperes határozata nem volt jogszabálysértő. Az OTÉK 35. §-ának (3) bekezdése szerint az oldalkert legkisebb méretét helyi építési szabályzat állapíthatja meg, ilyen szabályozás hiányában az oldalkert legkisebb szélességének a 36. § (2) bekezdése alapján az övezetre megengedett építménymagasság felét el kell érnie. Ebből következően, amennyiben a két épület úgy helyezkedik el a telken, hogy a legkisebb oldalkertméret nincs meg, akkor az épület építménymagassága ezen az oldalon nem lehet több a tényleges oldalkertméret kétszeresénél. Ez az adott esetben azt jelenti, hogy az építménymagasság a beavatkozói ingatlan oldalkert-szélességének a 4,80 méternek a kétszerese, 9,60 méter lehet, amelyet azonban a tervezett építménymagasság nem halad meg. Az I. r. beavatkozó észrevételében a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal egyetértett, míg a felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az OTÉK épületek elhelyezéséről szóló III. fejezete tartalmazza az új épület létesítéséhez szükséges, az oldalkertre, a telepítési távolságra, építménymagasságra vonatkozó szabályokat. Az OTÉK 35. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az oldalkert legkisebb szélességét a helyi építési szabályzat, szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában az nem lehet kisebb a szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél. A 36. § (2) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke.