Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

53 [. Anyagi jogi kérdések tévesen értelmezte, mert annak rendelkező része nem adott engedélyt ablak építésére a felperes felé néző oldalon. Az alperes és az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. A felülvizsgálati kérelem alapos. A jogerős ítélet megsértette a R. 30. §-át, tévesen értelmezte a fennmaradási és továbbépítési engedélyt adó határozat rendelkezéseit. Az építésügyi hatóság az építtetők 1998. július 23-án benyújtott fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelem műszaki tervdokumentációját vizsgálta, és ennek alapján engedélyezte a továbbépítést, és adott fennmaradási engedélyt a homlokzat megváltoztatására, a nappali szoba tetősíkjába beépített négy darab tetőtéri ablakra. A perbeli, a szomszédos épület belső udvarával határos tetősíkba beépített két darab tetőtéri ablak tekintetében az építtetők a továbbépítés iránti kérelmüket még az elbírálás előtt módosították, és arra kértek engedélyt, hogy a két darab ablakot fix üvegfelületűvé alakíthassák át. E két ablak tekintetében az építésügyi hatóság módosított fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet bírált el, és utasított el arra tekintettel, hogy a két ablakra jogerős és végrehajtható határozattal előírt bontási kötelezettség került előírásra, és e határozat nem változtatható meg. Mindezek alapján az építtetők nem kaptak engedélyt a két ablak helyett egy kisebb felületű ablak létesítésére. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság és az építésügyi hatóság is, amikor a használatbavételi engedélyezési eljárásban az eredeti tervdokumentáció szerinti megvalósulást vizsgálta, és nem a módosított terveket, ezáltal az engedélyt megadhatónak ítélte. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási határozatot az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az építésügyi hatóságnak a használatbavételi engedélyről annak figyelembevételével kell döntenie, hogy a felperesi épület belső udvarára néző tetőfelületben ablak létesítése nem volt engedélyezett, a korábban létesített két tetőtéri ablak jogerős és végrehajtható határozattal elbontásra kötelezett. (Legf. Bír. Kfv.V.39.935/2001.) KGD2005. 99 Meglévő épület emelettel történő bővítésével az építménymagasságot a hatályos építési előírás helyett a meglévő állapothoz igazodóan kell meghatározni [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35-36. §, 108. §]. A beavatkozók az N. u. 21. szám alatti kétlakásos épület tulajdonosai, az ingatlan az N. utca és a V. u. sarkán található. A felperesek ingatlana ezzel szomszédos, a V. u. 3. szám alatt van. A beavatkozók építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be az