Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

47 I. Anyagi jogi kérdések jogi szabályok sérelmére kiható lenne, nem hivatkozott, ezért azt az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, így a fellebbezés során ezen hiányosságra hivatkozni nem lehet. Ugyancsak nem fogadta el a Legfelsőbb Bíróság a felperes hivatkozását az OTEK 31. § (1), (2) bekezdése sérelmére, figyelemmel arra, hogy a 31. § (1) bekezdés az építmények elhelyezésének általános előírásait tartalmazza, melyek a már hivatkozott 35. § rendelkezéseivel összefüggésben vehetők figyelembe, míg a (2) bekezdés a kivételesen elhelyezhető építményekre tartalmaz rendelkezéseket, amely ekként a perbeli épületre nem vonatkoztatható. Figyelemmel arra, hogy az oldalhatáros építkezés az alkalmazandó építésügyi jogszabályoknak megfelelt, olyan a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló perben érvényesíthető szomszédjogi igény nem volt megállapítható, amely további, a közigazgatási határozat jogszerűségére kiható vizsgálatot igényelhetett volna. A felperes a leárnyékolás miatti esetleges megtérítési igényét egyéb úton érvényesítheti. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság törvényes és megalapozott ítéletét az 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Kf.V.39.677/2000.) KGD2003. 200 Az építési engedélyt megadó határozatot a tulajdonostárs részére is kézbesíteni kell, ennek elmaradása esetén az engedély nem jogerős. Az így felépített építményre már csak fennmaradási engedély adható [12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 8. §, 11. §, 19. §]. A teljes szöveget lásd az eljárási jogi kérdéseknél. (229. oldal) KGD2004. 121 Oldalhatáron álló építmény oldalhatáros tetőzetében ablak nem létesíthető [2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet 50. §]. A felperesek az oldalhatáron épült épületének oldalhatáros, a szomszéd belső udvarára néző tetőzetében engedély nélkül két nagyméretű ablakot építettek be. Az építésügyi hatóság a szomszéd bejelentése alapján 1999. november 26-án állapította meg a szabálytalan, engedély nélküli építkezés tényét. A jegyzőkönyv szerint a tetőtérben szobát alakítottak ki és két 90x 120 cm-es ablakot építettek be. Az építésügyi hatóság fennmaradási engedély benyújtására kötelezte a felpereseket, akik azt 2000. június 20-án nyújtották be. Kérték a beépített tetőtéri ablakok fennmaradásá-