Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)
Az építésügyi hatósági eljárások 36 jelöltek szerint az 1638/2. hrsz.-ú beépítetlen területtel történő összevonás esetén kialakuló földrészlet megközelítését - közterület kapcsolatát - legalább teleknyúlvánnyal biztosítani kell, amelynek szélessége minimum 3 méter, hosszúsága maximum 50 méter legyen. A határozatban felhívták a III. rendű felperes figyelmét arra, hogy az elvi engedély nem mentesíti a társtulajdonosok hozzájárulásának vagy más hatóságok engedélyének megszerzése alól a végleges telekalakítási engedélyhez. Ajegyző határozatában megállapította, hogy az elvi telekrendezési kérelem megfelel a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ában foglalt követelményeknek, a kérelmezett elvi telek-újrafelosztás nem ellentétes a 2/1985. (I. 31.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott T. település összevont és tájrendezési tervével, annak szöveges szabályozási előírásaival, ezért a kérelemnek helyt adott. Megállapította ajegyző, hogy az érintett területen kialakuló, lakóházzal már beépített telekből leváló, és az 1638/2. hrsz.-ú beépítetlen területtel összevonandó földrészlet csak abban az esetben felel meg a hivatkozott telekalakítási szabályoknak, ha a rendelkező részben előírt közterület-kapcsolat biztosítható (teleknyúlvány kialakítása), ezért ezt a végleges telekalakítási engedély megkérésének feltételeként előírta. A III. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2002. szeptember 18-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozatában rögzítette, hogy a végleges telekalakítási engedély iránti kérelem csak az FVM rendelet 4. § (l)-(3) bekezdésein alapuló kikötések teljesülésével lehet eredményes. A felperesek az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új határozatra utasítását kérték a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. ítéletének indokolásában a vonatkozó jogszabályok ismertetése után kifejtette, hogy a perben kirendelt igazságügyi építész szakértő véleményét mely okok miatt nem fogadta el ítélkezése alapjául. Megállapította, hogy földhivatali eljárásban tisztázható az ingatlanok közös határvonala, az elvi telekalakítási engedélyt megadó építésügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok és térkép alapján adta meg engedélyét. Az elvi telekalakítási engedély a megadásakor hatályos építési szabályoknak és az ingatlan-nyilvántartási térképi állapotnak megfelelt. Utalt arra, hogy a végleges telekalakítási engedélynek meg kell felelnie az R. követelményeinek, továbbá az elvi engedélyben meghatározott kikötésnek a teleknyúlvány kialakítását illetően. Megállapította, hogy a III. rendű felperesnek a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság véleményének beszerzése hiánya miatt benyújtott kereset kiterjesztése a tárgyalás berekesztése után érkezett, ezért figyelembe vehető nem volt. A jogerős ítélet ellen az I. rendű és a III. rendű felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezése mellett a keresetüknek megfelelő döntés meghozását kérték, másodsorban pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, új eljárásra és új határozatra utasítását kérték. Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében 7. pontban sorolta fel, mely okból kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, felülvizsgálati kérelmét Kf/2. számú beadványát továbbiakkal kiegészítette. A III. rendű felperes pedig sérelmezte az R. 3. § (3) bekezdésében, valamint 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértését.