Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 28 Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatásával a keresete szerinti ítélet hozatala iránt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete téves megállapításon alapul, mert az elvi építési engedélynek a végleges építési engedély feltételeinek kell megfelelnie. Az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel arra, hogy az alperesi beavatkozók a tervezett építkezéshez a felperesi jognyilatkozat pótlása iránt pert kívánnak majd indítani. Hivatkozott arra, hogy az elvi építési engedély nem felel meg az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM r.) 4. §-ának. Sérelmezte, hogy az intimitásvesztés bekövetkezett a bejáratához közeli új bejárat tervezésével és az elvi építési engedély megadásával. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, azonban abból téves jogkövetkeztetést vont le. A perbeli ingatlan a felperes és az alperesi beavatkozók osztatlan közös tulajdonában áll, így csak erre figyelemmel adható meg az elvi építési engedély. Ezzel összefüggésben tehát vizsgálni kell a felperes és az alperesi beavatkozók érdekét, rendezni kell a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket, esetlegesen a közös tulajdon megosztását és ezt követően lehet csak az elvi építési engedélyt kiadni. Az új eljárásban tehát a felperes elvi építési engedélyét és az alperesi beavatkozók által kért elvi építési engedély alapján az építészeti terveket együttesen kell vizsgálni. A jogerős ítélet ellen az I—II. rendű alperesi beavatkozók nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítása iránt. Hivatkoztak arra, hogy az elvi építési engedélyezési eljárásban nem kell beszerezni a tulajdonostárs hozzájárulását, egy ingatlanra több elvi építési engedély is kiadható. A másodfokú bíróság hatáskör hiányában vizsgálta a felek tulajdonjogi viszonyait, ez ugyanis nem volt az ügy tárgya. A két építtető vitája az elvi építési engedélyezési eljárásban nem vizsgálható, és nem is dönthető el. Az elvi építési engedélyezési eljárásban az építtetői jogosultságot sem kell a másodfokú bíróság által megkívánt módon igazolni. A felek vitája csak a végleges építési engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat ítélettel való pótlása iránt indított perben dönthető el. A másodfokú bíróság jogszabályra sem hivatkozott a két építészeti terv együttes vizsgálatának előírására vonatkozóan, ezért a jogerős ítélet sérti az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. §-át is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hivatkozott arra, hogy az építési jogosultságot az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM r. II.) 13. § b) pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 36. § f) pontja alapján igazolni kell. Az alperesi beavatkozó érdeke nem sérült, új eljárás lefolytatását rendelték el, ezért az építkezéstől nincs elzárva. AII. rendű alperesi beavatkozó a felülvizsgálati eljárás során 1999. március 29-én elhalálozott, azonban mivel az elvi építési engedély mind az I. r., mind a II. rendű