Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

19 I. Anyagi jogi kérdések Nem sértette meg az elsőfokú bíróság a Pp. 54. §-ának (1) bekezdését, amikor megengedte a beavatkozást a perbe, mert beavatkozó nem csak a szomszédos ingatlan tulajdonosa lehet, hanem bárki, akinek jogi érdeke fűződik a per mikénti eldőléséhez. Végül alaptalanul hivatkoztak a felperesek arra is, hogy az első fokú közigazgatási határozatot nem kézbesítették; az iratok alapján ez megtörtént, jogorvoslati jogaikat a törvénynek megfelelően gyakorolhatták is a felperesek. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.III.37.529/2001.) KGD2006. 25 Az elvi építési engedélyben foglaltak kötik az építésügyi hatóságot. Keresettel nem támadható olyan kérdés, amelyet az elvi építési engedély már eldöntött (1997. évi LXXVIII. törvény 35. §). Az alperesi beavatkozó tulajdonában áll a B., I. u. 31. szám alatti ingatlan. A beavatkozó szomszédai egyik oldalról az I. rendű felperes, másik oldalról a II. rendű felperes. A beavatkozó bontási engedélyt kért az ingatlanán fennálló lakóépület bontására, melyet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Ügyosztály Építéshatósági Alosztály Építési Csoportja, mint elsőfokú építésügyi hatóság a 2002. szeptember 11-én kelt határozatával engedélyezett. Ezt a határozatot az alperes a 2003. január 7-én kelt határozatával helybenhagyta további kikötések előírásával. A beavatkozó egyúttal az ingatlanára hatlakásos társasház építésére elvi építési engedélykérelmet nyújtott be. Az elsőfokú építésügyi hatóság a 2002. szeptember 11-én kelt határozatával az elvi építési engedélyt megadta, és az első fokú határozatot az alperes a 2003. január 7-én kelt határozatával helybenhagyta. Ezt követően a beavatkozó - az elvi építési engedéllyel azonos tervek alapján építési engedélyt kért, amelyet az elsőfokú hatóság a 2003. február 13-án kelt határozatával megadott, egy pince, földszint, emelet és két tetőtéri szintes, hatlakásos lakóház építésére. Az alperes a 2003. április 24-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a benyújtott építési engedélyek megfelelnek az elvi építési engedély terveinek, és az elvi engedély köti az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben, amelyről az elvi építési engedély rendelkezett. A tervezett építkezés az övezetre előírt építésügyi előírásoknak megfelel. A felperesek keresetet nyújtottak be a bontási és építési engedélyt adó határozatok ellen. Kifogásolták a bontási engedély megadását is, de a per során bejelentették, hogy a beavatkozó a bontást elvégezte, ezért ez a kereseti kérelmük okafogyottá vált.