Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 156 A végzés indokolásában kifejtette, hogy az alperes és a Megyei Vagyonátadó Bizottság határozata érdemi határozatnak nem minősül, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján bíróság által nem felülvizsgálható. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Zala Megyei Bíróság végzésével az első fokú bírósági végzést helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes döntése eljárást lezáró államigazgatási döntésnek minősül, ezért az elsőfokú bíróság az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján helyesen hozott permegszüntető végzést. A jogerős végzés ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a városi bíróságnak a közigazgatási per folytatására és érdemi döntés hozatalára utasítását kérték. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem tárgyában eljáró tanácsa a hatályos törvényi szabályozás, az ítélkezési gyakorlat és az idevágó jogirodalom áttekintése alapján el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi - a lényegét tekintve azonos tárgyú - ügyben hozott (a Kfv.II.28.584/1996/8. sorszámú) végzésében kifejtett jogi állásponttól. Az eljáró tanács szerint ugyanis az ügy eldöntése során jelentősége lehet annak is, hogy alapvető - tulajdonosi - jogosultság érvényesítését zárja ki a közigazgatási szerv határozata. Ezért az 1997. évi LXVI. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az eljárást felfüggesztette a jogegységi határozat meghozataláig, és jogegységi eljárást kezdeményezett. II. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője az indítvánnyal kapcsolatos felszólalásában rámutatott arra, hogy az érdemi közigazgatási határozat a közigazgatási szervnek az ügy érdemét jelentő anyagi jogi kérdésben született akaratnyilvánítását tükrözi. Amikor az eljáró közigazgatási szerv hatásköréről vagy annak hiányáról dönt, egyidejűleg arról is határoz - különösen tulajdonosi igényt érintő ügyben -, hogy az anyagi jogszabályok közül az érintett szerv vagy az ügy tárgya melyik anyagi jogszabály hatálya alá tartozik. Ezért a jogorvoslat szempontjából lényeges kérdés, hogy a közigazgatási szerv jogszabályoknak megfelelően döntött-e hatáskörének hiányáról, vagy pedig valójában egy érdemi elutasítás történt hatásköri hiányra hivatkozással. Az Áe. 5. §-ának (1) bekezdése szerint „a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg". Abban az esetben, ha valamely jogszabály más szerv és nem az eljáró közigazgatási szerv hatáskörét mondja ki, nem lehet vitás, hogy a hatáskör hiányának megállapítása jogszerű, eljárásjogi, nem érdemi döntés, amely az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján nem tartozik a bíróság által felülvizsgálható közigazgatási határozatok körébe. Ha a közigazgatási szerv arról dönt, hogy az ügy tárgya valamely anyagi jogszabály hatálya alá tartozik vagy sem, és határozata ezen véleményét tükrözi, a hatáskör hiányára történő hivatkozás ténylegesen egy érdemi elutasítást takar.