Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

147 [. Anyagi jogi kérdések A jogerős ítélet ellen a beavatkozók nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk az volt, hogy a használatbavételi engedély megadása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt. Az építmény jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó engedélyezési terveknek megfelelően épült. A használatbavételi engedély megadása körében már nem volt vizsgálható az építési engedély jogszerűsége, az építési hatóság csak azt vizsgálhatta, hogy a megvalósult építkezés a jogerős építési engedélynek és terveknek megfelelt-e. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt állapította meg, hogy az alperes határozata az Étv. 31. § (1) és (2) bekezdésébe, 44. § (2) bekezdésébe és az R. 30. § a) és b) pontjába ütközően jogszabálysértő, és tévesen, iratellenesen állapította meg a tényállást. Az irányadó tényállás szerint - amelyet az igazságügyi szakértő szakvéleménye is alátámasztott - a 2001. október 28-án jogerőre emelkedett építési engedéllyel engedélyezett terveknek a megépült épület méreteiben megfelelt. Valójában az engedélyezett terv volt az, amely nem felelt meg az építésügyi előírásoknak. A telek legnagyobb beépíthetősége 15% helyett 17,20%, a legkisebb zöldterületi mutató 75%, ezzel szemben a zöldterület beépítettsége 70,30%. A perszakértő véleménye alapján is az állapítható meg, hogy a tervektől való eltérés a bruttó szintterületi mutatóban valósult meg, amely a padlástér (tetőtér) nem közösségi térként megjelölt használatából eredt. Az épület a felperesek ingatlanának panorámáját, benapozottságát rontotta. Az Étv. 31. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott általános követelmények az alperesi építési engedélyezési és használatbavételi engedélyezési eljárásban is érvényesülő és megtartandó szabályok. Az Étv. 44. § (2) bekezdése szerint azonban a használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt, vagy ennek egy részét - az építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Az R. 30. § a) és b) pontja szerint a használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, valamint, hogy az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. A használatbavételi engedély a 31. § értelmében csak akkor adható meg, ha az építmény a 30. §-ában említett követelménynek megfelel, az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok - a közművek és kéményseprő - kikötéssel vagy ezek nélkül hozzájárultak. A Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy az ismertetett jogszabályok alapján - mint ahogy arra a beavatkozók felülvizsgálati kérelmükben rámutattak - a használatbavétel engedélyezésekor az építésügyi hatóságok az építkezés jogerős építési engedély-