Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 144 - a felperes állítása szerint - az I. rendű alperesi beavatkozó nem valósította meg. Mindezekre figyelemmel a felperes úgy nyilatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az R. 26. § (1) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet mellékletében lévő Országos Építésügyi Szabályzat 66. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az alperes ellenkérelme a másodfokú ítélet hatályában való fenntartására és a felperes költségekben való marasztalására irányult, kiemelve, hogy a bővítmény elhelyezésére és funkciójára vonatkozó felperesi kifogások az építési engedély tárgykörébe esnek, ugyanakkor a műhelyen kívül üzemeltetett gépek a telephely engedélyezési eljárásban értékelendők. Fenntartotta azon korábban tett előadását, hogy a használatbavételi engedély kiadása mind az eljárásjogi, mind az anyagi jogszabályok betartásával történt. Az I. rendű alperesi beavatkozó ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelemmel támadott másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte és így nyilatkozott a III. rendű alperesi beavatkozó is. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az R. 27. § (1) bekezdésében írtak szerint a használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és a műszaki tervnek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, valamint az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, és az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek - kikötésekkel vagy ezek nélkül - hozzájárultak, továbbá munkavégzésre szolgáló építmény esetében az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét igazoló üzemeltetői engedélyt csatolták. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú építésügyi hatóság által kiadott használatbavételi engedély nem sértette az R. 27. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert az I. rendű alperesi beavatkozó a perbeli építési munkát az építési engedélynek megfelelően végezte el. Az R. 16. § e) pontja kimondja, hogy az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az elsőfokú építési hatóság köteles meggyőződni - többek között - arról, hogy az építmény megépítése nem jár-e a környezetre olyan káros hatással, amely a szomszédos ingatlanok használatát számba vehetően korlátozná, az állékonyságot, az egészséget, az élet- és közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené. Az I. rendű alperes által létesített perbeli épület elhelyezésével és funkciójával kapcsolatos szempontokat tehát az építésügyi hatóság az építési engedély kiadása során vizsgálta, e vonatkozásban jogerős és végrehajtható határozatot hozott, így a felperes az ezzel kapcsolatos sérelmeit megalapozottan a használatbavételi engedélyezési eljárásban már nem érvényesítheti. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építésügyi engedélyben meghatározott szakhatósági előírások megvalósulását a használatbavételi engedély kiadása során - a szakhatóságok közreműködésével - vizsgálta, a felettes szakhatóságokat e vonatkozásban megkereste.