Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 140 szomszédos telek összevonását engedélyezte. A fennmaradási engedélyezési eljárásban benyújtott tervdokumentáció rögzítette az összevont telken álló épületeket. Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt határozatával megadta. Ezt követően újabb építésügyi hatósági eljárás 2001. október 11 -én indult. A 2001. november 23-án tartott helyszíni szemlén az építésügyi hatóság az automata nyitású teherkapura tett megállapítást. A 2002. április 25-én tartott helyszíni szemlén az elbontott lakóépület helyén színek felépítését rögzítette. A felperes 2003. július 16-án, a péküzem zajos tevékenysége miatt tett panaszára 2003. augusztus 19-én helyszíni szemlét tartott, amelyen tervtől eltérően létesített nyílászárókra tett megállapítást. Az építésügyi hatóság - a felperes ismételt panaszára - szakértői vizsgálatot rendelt el. A szakértő a meglevő épületeket felmérte és megvizsgálta, hogy határozattal engedélyezett fennmaradási engedélyhez képest további építésekre sor került-e. A szakértő azt állapította meg, hogy a fennmaradási engedélyhez képest további építések 1996-1998. években folyhattak. Az építésügyi hatóság 2004. április 19-én helyszíni szemlét tartott, légi felvételeket szerzett be, tanúkat hallgatott meg. A bizonyítási eljárás alapján megyei jogú város jegyzője - megismételt eljárásban - a 2005. május 9-én kelt határozatával elutasította a perbeli ingatlanon lévő felépítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági intézkedésre, illetve a megismételt eljárásban előterjesztett, az automata nyitású vezérlős kapu áthelyezésére vonatkozó felperesi kérelmet. Egyben tudomásul vette a határozatában, hogy a K. u. 66. szám alatti ingatlanon lévő lakóépület elbontása engedély nélkül történt 1996-2000. évek között és ugyanezen időszakon belül történt a volt lakóépület helyén a nyitott-fedett fémszerkezetű színek felépítése, ezért az egyéves intézkedési határidő - a 2002. április 25-én történő tudomás szerzéstől számítottan - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (8) bekezdése alapján eltelt, építéshatósági intézkedés nem tehető. Az alperes a felperes fellebbezését elbírálva a 2005. július 31-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt sérelmezve az egyéves intézkedési határidő elteltének a megállapítását, továbbá a kapu áthelyezését elutasító rendelkezést. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az építésügyi hatóság a telek végében levő színek építési idejét 2002. április 25-én felvett helyszíni szemle jegyzőkönyvében rögzítette, az intézkedési határidő ezért 2003. április 25-én letelt. A felperes a jegyzőkönyv - mint közokirat - tartalmát alaptalanul kifogásolta, állítását az épületek későbbi építésére nem bizonyította. A jegyzőkönyvben rögzítettek alapján, azt összevetve az 1996-ban, illetve 2000. évben készült légi fotókkal, nem volt olyan eltérés, amely későbbi építkezést igazolt volna, ezért a 2002. évben észlelt állapot feltehetően megfelelt a 2000. évben készült légi fotón észleltekkel. Az egyéves intézkedési határidőn túl az építésügyi hatóság a szabálytalanul épített építmények tekintetében intézkedést nem tehetett, ezért a felperes által sérelmezett építmények bontása, áthelyezése tekintetében nem rendelkezhetett. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Étv. 48. § (8) bekezdését,