Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

135 I. Anyagi jogi kérdések KGD2007. 219 Építési hatósági intézkedési határidőt - ha az építkezés befejezésének időpontja nem állapítható meg - az építmény használatbavételre való alkalmasságától kell számítani. (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §) A felperesek a B., P. u. 25. alatti ingatlan tulajdonosaiként 2004. október 25-én benyújtott beadványukban kérték a szomszédos, B., P. u. 23. számú ingatlanon meglevő szennyvízszikkasztó betemettetését, és a szabálytalanul megépített garázs és műhely lebontatását. A Város Önkormányzat jegyzője a 2005. szeptember 6-án kelt határozatával a kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a szennyvízaknát a szomszéd nem használja, ezért intézkedés tétele szükségtelen. A garázs és műhely 1994. évben létesült, ezért tíz év elteltével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (8) bekezdése értelmében hatósági intézkedés nem tehető. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. október 20-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek keresetét. ítélete indokolása szerint a felperesek törvényes határidőben benyújtott kereseti kérelme a garázs és műhely melléképület lebontására irányuló kérelmet elutasító határozati rendelkezést támadta. A garázs és műhely melléképületek tekintetében az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy az épületszerkezet 1994 tavaszán elkészült, 1994 őszén a melléképületek is használatbavételre alkalmas állapotban már álltak, azt használatba vették. Ettől az időponttól számítottan 2004. október 26. napjáig eltelt az intézkedésre nyitva álló tízéves határidő, ezért az építésügyi hatóságnak az Étv. 48. § (8) bekezdése alapján intézkedésre törvényes lehetősége nem volt. A határidő elteltét nem érinti az a körülmény, hogy 1994 őszét követően az egyik hiányzó oldalfal építésére került sor, mert ez az építmény használhatóságát - és ebből következően az intézkedési határidő kezdetét - nem érintette. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmüknek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a tetőzettel ellátott épületszerkezet elkészültétől számította a tízéves intézkedési határidő kezdetét. Az építkezés befejezésére 1995-1996. évben került sor, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. Az ítélet is rögzítette, hogy 1994 őszét követően további építési munkák folytak. Ha az építkezés befejezésének pontos időpontja nem is állapítható meg, nem az épületszerkezet elkészítésétől és a feltételezett használatbavételtől kell számítani a határidő kezdetét. A melléképületek elhelyezése építés-