Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 116 rüségével, ebben a kérdésben elkülönülten nem hozható döntés az 1. pontba foglalt kérdés tisztázása nélkül. A kémény keresztmetszetét a szakértő azért nem tartotta a szabványnak megfelelőnek, mert álláspontja szerint (szakvélemény 15. oldala) az MSZ04-82/2-85. szabvány 3.5., 4.1., 5.1.2. szerint a legkisebb keresztmetszeti méret 14x14 cm (196 m2), amelynek a perbeli kémény a 130 mm átmérővel nem felel meg. A beavatkozók felülvizsgálati kérelmükben kifogásolták, hogy a szakértő a szabvány szövegét hiányosan idézte, mert a szabvány kisebb átmérőt is elfogad béléscső esetén. A Legfelsőbb Bíróságnak a periratok között a szabvány szövege nem állt rendelkezésre, így annak pontos szövege nem volt ellenőrizhető a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételére nem kerülhet sor. A szakértő álláspontja szerint (39. számú jegyzőkönyv 3. oldal utolsó bekezdés) a minimum érték a 14x14 cm-es átmérő, ez alá nem lehet menni, ezzel ellentétesen B. I. szakértő úgy nyilatkozott, hogy a vakolás a keresztmetszetet csökkenti, így az előírt méret emiatt csökkenhet (39. számú jegyzőkönyv 5. oldal 1. bekezdés). III. rendű alperesi beavatkozó a keresztmetszetre kiható, az MSZ04-82/2-85. szabvány 61. pontjában meghatározott képletszámítás helyességét is vitatta. Ennek kapcsán a szakértő elírásra hivatkozott a fa nedvességtartalma vonatkozásában (37. számú jegyzőkönyv 6. oldal 2. bekezdés, szakvélemény 8. oldal), a képlet szerinti számítást - mivel a keretmetszeti előírásra is kihat - ismételten ellenőriztetni kell a kifogásolt fűtőérték, nedvességtartalom tekintetében is. Amennyiben a kémény jelenlegi, béléscső nélküli keresztmetszete nem éri el a szabvány szerinti mértéket, vizsgálni kell, hogy béléscsövezéssel vagy más módon a szabálytalan állapot az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pontja alapján szabályossá tehető-e. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a perújítás tárgyát képező tényállás nem tisztázott, további bizonyítás nélkül megalapozott döntés nem hozható, a jogerős ítélet a Pp. 206. § (1) bekezdésébe és 182. § (3) bekezdésébe ütközik, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a fenti pontokban részletezett kérdésekben a Pp. 182. § (3) bekezdése alapján elsődlegesen a szakértői vélemény kiegészítésével a perben alkalmazandó szabványok alapján kell tisztázni a szabványnak való megfelelést, eltérés esetén a szabályossá tétel lehetőségét, módját. Amennyiben a szakértői vélemény kiegészítésével, a szakértő esetleges ismételt meghallgatásával, álláspontja más bizonyítékokkal való összevetésével nem tisztázható, és a szakvélemény továbbra is aggályos vagy kétséges, úgy a bíróság a felek kérésére más szakértőt rendelhet ki, végső soron a Pp. 183. §-ban foglalt felülvélemény beszerzését is rendelheti el. A bizonyítás lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a helyes tényállást megállapítsa és a perújítási kérelemről, annak érdemében megalapozott döntést hozhasson. (Legf. Bír. Kfv. I. 39 123/ 2006.)